Ma már majdnem minden munkahelyen számítógépek segítik a munkát, de azok kezelői általában ritkán értenek a számítástechnikához. Jó, ha a rájuk bízott feladatokat el tudják végezni a számítógépeken. Mint minden gép, a számítógépek és a rajtuk levő szoftverek is időnként karbantartásra szorulnak.
A karbantartást szakszerűtlenül végezve a gépek és a szoftverek is sérülhetnek, amivel nagy károkat okozhatnak a cégnek. Így minden nagyobb gépparkkal rendelkező cég megbíz egy vagy több rendszergazda képzettségű embert a számítógépek felügyeletével és karbantartásával.
Rendszergazda?
A rendszergazda az a személy egy cégnél, aki felügyeli a számítógépek, az azok közti hálózat, valamint a számítógépekre telepített, illetve telepítendő szoftverek helyes működését, és segít az esetleges problémák felmerülésekor. Szintén az ő feladata a vírusvédelem (nagyobb cégek külön vírusvédelmi szakembert is alkalmaznak, vagy megbíznak külső céget) és a cégen belüli internetkapcsolat zavartalan működése. Egyszóval minden, aminek köze van a számítógépekhez, az a rendszergazda felelőssége. A felhasználók persze mindent megtesznek, hogy a rendszergazda "ne ülhessen a babérjain".
Megnyitnak olyan leveleket, amelyek nem is nekik szólnak és vírust tartalmaznak, felinstallálnak mindenféle ingyenes programocskát .-a szabályok ellenére -, és néha még belenyúlnak a számítógép belsejébe is. Persze a felsorolt problémák előfordulási esélyeit lehet csökkenteni szabályrendszerrel, melyet a rendszergazda - a főnökség engedélyével - betartandóvá tesz. Minden valamire való rendszergazdának ma már ismernie kell legalább a Microsoft Windows és a Linux rendszereket (nem árt ismernie a Macintosh operációs rendszereit is). Az operációs rendszereken kívül levelező rendszereket, internetes böngészőket és minden olyan szoftvert ismernie kell, amelyek egy irodában előfordulhatnak.
Kiből válhat jó rendszergazda?
Persze egy jó rendszergazda sem "csak" az iskolákat elvégzett, számítógéphez jól értő szakember, hanem inkább egy olyan személy, aki ugyan elvégzi a kellő tanfolyamokat, de az ott nem megtanulható kisebb-nagyobb buktatókat is ismeri. Sok titkot - és azok megoldását - olvashatunk különböző, rendszergazdáknak szóló weboldalakon és internetes fórumokon, mivel a felmerülő hibák legtöbbször egyediek és bonyolultabbak szoktak lenni annál, hogy azt könyvből meg lehessen tanulni. Így egy jó rendszergazdának sok-sok fantáziával, és nagyon jó problémamegoldó képességgel is kell rendelkeznie. Ezeken kívül szükséges a nagyfokú kézügyesség, és nem baj, ha barkácsolási múlt is van a hátunk mögött. A csavarhúzót legalábbis nagyon jól kell tudnunk használni.
Hogyan érdemes tanulni?
Elsősorban gyakorlással. Mindenképpen szükséges a már említett kézügyesség. Egyes számítógép részegységek ugyanis elég nehezen szerelhetők ki és be. A szoftverek programozóinak általános logikáját is el kell sajátítani, amelyhez ugyancsak gyakorlás és a szoftverek, hardverek sűrű használata szükséges.
Minél többet használjuk a számítógépet, annál többet tudhatunk meg a kisebb-nagyobb problémákról. A komolyabb rendszerek (pl.: windows és
linux) elég bonyolultak ahhoz, hogy csak gyakorlással megtanulhassuk így érdemes tanfolyamokon elsajátított tudással finomítani ismereteinket. Persze minden újabb ismeretanyag újabb és újabb kérdéseket vethet fel bennünk. Így ha egyszer elkezdjük - és tényleg érdekeljen a téma -, sosem lesz vége a tanfolyamokra járásnak.
Olyan ember még nem született, aki a számítástechnika témában mindent tudna. Elég nagy mennyiségű a tudnivaló akár windowsról, linuxról vagy bármilyen hardverről van szó.
Hogyan kezdjünk neki?
Gyakoroljunk, gyakoroljunk és gyakoroljunk. Szó szerint szedjünk szét sok számítógépet (persze ha lehet a sajátunkkal kezdjük), és rakjuk össze újra. Eközben persze olvassunk el minden hírt, minden információt az összes ismert fórumon (ne szégyelljünk kérdezni is), egy jó rendszergazdának mindig "képben kell lennie", tudni kell az új hardvertrendekről és szoftverfrissítésekről is. Miután érdeklődésünket felkeltették a számítástechnika ma már mindennapos újdonságai, nézzünk utána, hol is tudnánk profi szintre fejleszteni addig felhalmozott tudásunkat. Ezzel párhuzamosan a szoftverek megismerésére is fordítsunk sok energiát (ne csak a játékokra), és próbáljuk kiismerni minden kis titkukat. Persze nem lenne senkinek pénze az összes kipróbálandó szoftvert megvenni, de általában - az operációs rendszereket kivéve - minden szoftverből létezik próbaverzió. Persze linux esetében a legtöbb szoftver ingyenes magával a linuxszal együtt.
Mennyi az annyi?
A gyakorlás közben fellépő költségek csak rajtunk múlnak, ha sokat hibázunk sokba kerül, ha óvatosan gyakorlunk, megúszhatjuk olcsóbban.
A profivá válás költségei már más kategóriába esnek. Legdrágábbak a Microsoft mérnökképzések, melyek nem feltételeznek felsőfokú végzettséget, bárki elmehet rájuk az izmos részvételi díjak befizetése után. Minden egyes - még támogatott - windows verzióhoz több tanfolyam végezhető el. Ezek a tanfolyamok egymásra épülnek, és szigorú vizsgákat kell letennie annak, aki jelentkezik és végighallgatja a tanfolyam összes előadását. Az egyéb szoftverek megtanulásához is lehetséges olcsóbb és ezzel együtt gyengébb tanfolyamokra járni. Külön létezik minden jelentősebb szoftverhez annak magas szintű oktatása.
Legnagyobb számban azonban az úgynevezett ECDL (European Computer Driving Licence - Európai Számítógép-használói Jogosítvány) oktatás folyik, amely nem kifejezetten rendszergazda-oktatás, inkább a végfelhasználók tanulhatnak sokat az általánosan elfogadott szoftverek kezeléséről. Így ez nem ajánlható olyasvalakinek, aki később rendszergazda akar lenni. Aki ugyanis komolyan gondolkodik erről a szakmáról, az ennél már sokkal többet kell tudjon, mikor tanfolyamokra jelentkezik; ha autodidakta módon nem tanulja ki az alapokat, akkor nem is érdemes ezzel foglalkoznia (csak néhány ár ízelítőül: Microsoft képzések 80000 forinttól kezdődnek, a flash és egyéb oktatásoknak is hasonló áruk van).
Megéri a befektetett energiát?
Az attól függ, hogy mi a célunk. Rendszergazdának lenni a munka végzése mellett jó hobbi, de idegesítő is tud lenni ugyanúgy, mint minden ügyfelekkel foglalkozó szakma. Általánosságban nem mondható el az ügyfelekről, hogy idegesítők, de mivel legtöbb esetben nem értenek a számítógépek sem hardver, sem szoftver részeihez, munkájukhoz viszont szükséges a számítógép mindenkori és tökéletes működése, általában türelmetlenek. Ez egyszerűbb esetben könnyen kezelhető, mert hamar megoldható problémákkal keresik fel a rendszergazdát, de sokszor a többszöri felszólításra, tanácsra is ugyanazokat a hibákat követik el, amelyeket már megoldottunk több tucatszor. Így az az érzés uralkodik el bennünk, hogy felesleges a munkánk, hiszen lépten nyomon tönkreteszik azt. Persze nem az a célja egyetlen felhasználónak sem, hogy a rendszergazdát idegesítsék, csak nem figyelnek arra, ami nem az ő munkájuk, és általában megvan az a téveszméjük, hogy ha van rendszergazda, akkor ő úgyis mindent tud, és nem kell semmire figyelni, majd a rendszergazda megoldja. Ezek együtt igencsak próbára tehetik tűrőképességünket, így a sok felhalmozott tudás mellett valószínűleg türelmünkre lesz leginkább szükségünk. A rendszergazdát általában nem becsülik eléggé a felhasználók, mindig ő a hibás ugyanis, ha valami nem működik, mindig őt hívják, ha hiba van, mindig idegesek, sőt néha hangjukat megemelve bizonygatják, hogy nem ők hibáztak, hanem a gép magától romlott el.
Így rendszergazda az legyen, aki tényleg a számítógépekhez és szoftverekhez szeretne mindenkinél jobban érteni, és elhivatottságot érez a szakma iránt.
Darabont Gergely