Nyelvet tanulni - melyiket és hol?

Kezdi lassan érvényét veszíteni az önostorozó közhely, hogy mi, magyarok nem tudunk idegen nyelveket. A turista nagyobb eséllyel kaphat segítséget angolul Budapesten, mint Párizsban, ahol nemzeti büszkeségétől hajtva az a francia sem szólal meg szívesen angolul, aki amúgy tud valamennyire.

Az idegen nyelveket beszélő magyarok növekvő száma annál is inkább elismerésre méltó, mivel a rendszerváltozást megelőző, szinte már elfeledett politikai rendszerben elképzelhetetlen volt akár a nyelvtudást megkövetelő álláshirdetéseknek ez a dömpingje, akár a nyelviskolák jelenlegi széles választéka. A rendszerváltozás után ? ebben a tekintetben is ? nagyot fordult a világ: ma nehéz idegennyelv-tudás nélkül középszinten állásba kerülni. Szerepet játszhatnak ebben a munkaadók túlzott elvárásai is. A személyzeti tanácsadók szerint a munkaadók gyakran megkövetelik a középszintű nyelvtudást ott is, ahol a német tulajdonos havonta egyszer benéz az irodába, s szépen kell mondani neki, hogy ?Guten Morgen?. Ami különösen az idősebbek számára teremt nehéz helyzetet, de fiatalként sem könnyű elegendő mennyiségű pénzt és időt találni a nyelvtanulásra. Nem lehet azonban mást tenni: úszni kell az árral, meg kell felelni a munkaadók növekvő követelményeinek, még ha azok esetenként irracionálisak is.

Nyelvet választani

Az angol a leggyakrabban tanult nyelv Magyarországon.
Hasznossági alapon választva az angol vagy a német nyelv elsajátítása jöhet szóba. Az olasz sem haszontalan, hiszen jó néhány itáliai cég telepedett le hazánkban. A magyarországi spanyol gazdasági aktivitás nem számottevő, így e nyelv tanulása egyelőre inkább hobbinak jó. Még egzotikusabb ötlet keleti nyelvet tanulni, bár a kínai nyelv tudása a jövőben még akár nagy haszonnal is járhat, hiszen hamarosan valószínűleg tanúi lehetünk a kínai gazdaság expanziójának, a kínai cégek hazai megjelenésének.
Az ismert nyugat-európai nyelvek között jelentős hasonlóságok vannak: aki tanult már németül és mondjuk spanyolul, annak az angol szavak többsége, sőt például az igeidők egyeztetésének finomságai is ismerősnek tűnnek majd.
A spanyol és olasz nyelv még nem is megszólalásig hasonlítanak, hanem inkább megszólalás után. Így, aki egy nyelvet jól megtanul, annak a második már kevesebb gondot okoz.

Tanítási módszerek

A csecsemőkori tanulás analógiájára sok nyelviskola hirdeti, hogy nyelvtani ismeretek megoldása helyett a beszéd, illetve annak hallgatása elegendő az idegen nyelv elsajátításához, ami zene a nyelvtantól iszonyodó tanulók füleinek.
Az egyik legnagyobb rejtély a tudósok számára, hogyan tanul meg a csecsemő beszélni. Csak példamondatok alapján elsajátítani egy nyelv szavait és mondattanát rendkívül hosszú ideig tartana ? állítják nyelvészek és pszichológusok. Ez utóbbiak szerint azonban hétéves kor után lecseng eme titokzatos ? jellemzően valamiféle?veleszületett nyelvi modullal? magyarázott ? képesség. A felnőtt embernek tehát sajna logikai módon is közelítenie kell az idegen nyelvhez, és absztrakt szabályokat is el kell sajátítania. Így azok a módszerek, iskolák, amelyek fáradság nélkül elérthető eredményeket ígérnek, egy kategóriába sorolhatók a mozgás nélküli fogyást ?hazudó? csodaszerekkel, a sokszoros hozammal kecsegtető befektetési lehetőségekkel, mindazon vállalkozásokkal, amelyek a hiszékeny fogyasztók zsebének megcsapolásából igyekeznek profitot termelni.

A nyelviskolát kereső számára tanulságos lehet rákattintani az intézmények honlapjának állás menüpontjára. Ha a szövegből kitűnik, hogy nincs szükség nyelvtanári diplomára, csupán ?nyitottnak kell lenni? az iskola módszertanára, akkor legyen óvatos.

További fontos válogatási szempont a tanfolyam létszáma. Erősen megkérdőjelezhető a tizenkettő-tizenöt fő körüli csoportok hatékonysága. Idegen nyelvű szavak helyett gyakran csak a toll sercegése hallatszik, hiszen írásbeli feladatokat erőltetve a legkönnyebb föloldani az áldatlan helyzetet. A tanulóban persze joggal merül fel, hogy minderre otthon is módja lenne, de az iskolapénz visszakérésére ilyenkor már kisebb az esélye, mint Karinthy hősének.

Elkezdeni könnyű

Az első németórán megtanították, hogy a lámpa die Lampe, a táska die Tasche ? ezért azt gondoltam, hogy máris tudok németül, a macska die Macske, és így tovább. Nagy csalódás volt, amikor kiderült, mégsem ? írta George Mikes, hazánkból elszármazott író.
Sokan élnek át, ha nem is pontosan ilyen, de hasonló csalódást, amikor a kezdetben könnyűnek látszó nyelv idővel elképeszti a diákot a múlt idők bosszantóan magas számával (a magyarban is több múlt idő volt egykor ? szokták védeni ilyenkor a tanárok az idegen nyelv logikáját a haragos tanulói kifogásoktól) vagy a végletekig bonyolított melléknévragozással, de leginkább azzal, hogy a kivételek száma meghaladni látszik a szabályokét. Aligha lehet csodálni, hogy a tanulók lelkesedése idővel lelohad.

Érdemes azonban kitartónak lenni, és a középfokú nyelvvizsga után is folytatni a nyelvtanulást. Tizenöt éve még szinte aranyat ért ez a papír angol vagy német nyelvből az álláspiacon, ma már ? különösen, ahol tényleg szükséges a nyelv használata ? gyakran középfok fölötti, ?tárgyalóképes? tudást várnak el.

Érdekes/hasznos volt, csatlakozom a munka.org Facebook-csoportjához: