Jolly Jokerek képzése

JokerNapjainkban az a szakma, amelynek nevében benne van a média szó, szinte bizton állítható, divatos. Ez a helyzet a multimédiával, a multimédia-fejlesztéssel is. Egyre több ilyen szakképzés indul, de mennyire lehet ezzel a munkaerőpiacon érvényesülni?

 

Az összes médium

Egy multimédia-fejlesztő tanfolyam OKJ-s képesítést ad, vagyis az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmában való jártasságról ad bizonyítványt. Ám az OKJ-s szakmák jó részéről elmondható sajnos, hogy igen nehéz elhelyezkedni velük. CO hegesztőként viszonylag könnyű, de népi játékok és kismesterségek oktatójaként vagy épp multimédia-fejlesztőként jóval nehezebb munkát találni.

A végzett multimédia-fejlesztő képes kivitelezni és megtervezni egy eladható multimédia projektet, tehát játékszoftvert, információs CD-ROM-ot vagy prezentációt. Vagyis írott szöveget, hangot, álló- és mozgóképet, ábrákat, animációt egyesítő, digitálisan tárolt, interaktívan működő számítógépes szoftvert tud létrehozni.

Mit is jelent ez magyarul? A képzés során a hallgatók elsajátítják valamennyi médium kezelését. Tanulnak videotechnikát, hogy elboldoguljanak a mozgóképpel, hangtechnikát, melynek során elsajátítják a hangkezelő programok kezelését. Számítógépes grafikát és vizuális programcsomagokat, a rajzok, képek elkészítéséhez, valamint szövegszerkesztést és programozást is.

Mindenből, de csak kicsit

A multimédia-fejlesztő szakképzések két évig tartanak. Joggal merül föl a kérdés, mennyit lehet megtanulni mindezekből ennyi idő alatt. A hallgatók mindenbe belekóstolnak kicsit, de egyik területen sem lesznek szakemberek. Így érzi Gál Beáta is, aki az egyik budapesti képzésen végzett, jó eredménnyel. Szerinte számítástechnikai tudása közepes, erre jó volt a szakképzés, de nem tartja magát szakembernek. A szakképesítés megszerzése arra volt jó - mondta -, hogy kapott néhány pluszpontot a főiskolai felvételin, és hogy eggyel több papírja van. Kérdésemre, hogy keresett-e és kapott-e munkát multimédia-fejlesztőként, elmondta, kapott munkát, de csak képszerkesztés, egy program használata volt a feladata, amit egy néhány hétig tartó tanfolyamon is el lehet sajátítani.

A szövegek kezelésére a cégek tördelőt alkalmaznak, egy hangstúdió inkább hangtechnikust vesz föl, a videostúdiók vágó szakembert, míg a programozási feladatokat értelemszerűen a programozó látja el. Azonban a multimédia-fejlesztő képzések honlapjai szerint a szakember elvileg összefogja az egyes szakterületen dolgozók munkáját. Sőt, az Oktatási Minisztérium (amit akkor még Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak hívtak) 1998-ban kiadott multimédia-fejlesztő szakemberképzés központi programjában az áll, hogy a végzett el tud vezetni egy munkacsoportot, amelyben látványtervező és médiaszakember is van. Ám nehezen képzelhető el, hogy egy, a Képzőművészeti Egyetemen végzett látványtervezőnek vagy a szintén egyetemi végzettségű médiaszakembernek egy OKJ-s papírral rendelkező multimédia-fejlesztő dirigáljon. Erre a felvetésre Vajda Károly, a miskolci SZÉV Számítástechnikai és Oktatási Kft. igazgatója elmondta, ez nem is lehet reális cél. Szerinte a hiba a már említett, 1998-as központi programban van, mivel régi a szövegezése, rugalmasan kell értelmezni.

 

Változó színvonal

A multimédia-fejlesztő képzések színvonala változó. Akadnak olyan helyek, ahol igen egyszerű vizsgamunkákat is elfogadnak, és van, ahol magasabb színvonalat követelnek. Vajda Károly szerint nagyon nehéz kiszűrni a komolytalanabb iskolákat. Elmondása szerint valahogy meg kell tudni, milyen arányban kapnak munkát a végzettek - ez árulkodó lehet. Ám igen nehéz feladata van az érdeklődőnek, aki megpróbálja kideríteni ezt. Az általunk fölhívott iskolák nagy részének nincsenek információi arról, hogyan sikerül elhelyezkedni a végzőseiknek.

Az Oktatási Minisztérium munkatársa, Tóth Anikó, aki a szakképzési terület főosztályvezető-helyettese, elmondta, hogy a minisztérium központi programja egy közlemény, amely csupán alapot ad az egyes intézményeknek saját szakmai programjaikhoz. A programpontok vázára az iskolák és oktatással foglalkozó cégek építik a tényleges oktatási anyag elemeit. Így szerinte minden iskola és cég saját maga felelős az átadott ismeretek mennyiségéért és minőségéért. A központi programot immár egyébként az Informatikai és Hírközlési Minisztérium felügyeli. Az IHM szakmai főtanácsadója, Váradi Antal a felvetésre, hogy multimédia-fejlesztőként igen nehéz elhelyezkedni, és kérdéses, hogy ebben a formában létezik-e egyáltalán multimédia-fejlesztő szakma, közölte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az OKJ-s szakképzések egészét felülvizsgálják. Így talán a multimédia-fejlesztés jövője is eldőlhet. (A 2006-os OKJ jegyzékben a szakma egyelőre szerepel - a szerk.)

 

Alapokat ad?

Jeszenszky Dániel államilag finanszírozott képzésen végzett, három évvel ezelőtt. Ő azon kevesek közé tartozik, akik multimédia-fejlesztéssel foglalkoztak a papír megszerzése után. Megtudtam tőle, hogy az interneten talált egy hirdetést, amelyben multimédia szakembereket kerestek. Ő két CD-ROM készítésében is közreműködött, jelenleg pedig internetes honlapokat készít. Szerinte a képzés szoftverismeretet adott, de szükség volt az ő személyes érdeklődésére is, mert amit az iskolában tanítottak, kevés lett volna. Egyébként sok helyen ma már a multimédiás CD-ROM mellett weblapot is elfogadnak vizsgamunkának.

Sain Péter is az egyik multimédia-fejlesztő képzésen végzett. Szerinte önmagában ez a képesítés nem elég semmire, ám megalapozhat későbbi szakértelmet. Ő például, miután a multimédián alapszinten megismerkedett a szöveg kezelésével, egy laptördelő-képszerkesztő iskolát is elvégzett. Így most tördelő szakember, és tipográfus továbbképző tanfolyamra jár. Elmondta, hogy a multimédia-fejlesztés állomás lehet az érettségi és a későbbi, felsőfokú tanulmányok között. Ez az összes számítástechnikával kapcsolatos szakmánál így van - közölte Vajda Károly. A multimédia-fejlesztő jövője attól függ, ki milyen irányban lép tovább; a miskolci SZÉV Számítástechnikai és Oktatási Kft. igazgatója elmondta, a legjellemzőbb, hogy weblapszerkesztők lesznek az egykor multimédián végzők, de vannak közöttük, akik a programozás vagy a videovágás irányában lépnek tovább.

A megállapítás, mely szerint a multimédiás szakemberképzés előzmény a későbbi iskolák előtt, elmondható még jó néhány OKJ-s tanfolyamra. A végzett ácsoknak biztosan nem kell továbbtanulniuk, anélkül is el tudnak helyezkedni, de egy bankszakember vagy egy multimédia-fejlesztő továbbképzés nélkül nem sokra megy. A szakképesítések megszerzése sokszor tehát nem elegendő, és szükséges a későbbi fokozottabb elmélyülés. A végzett multimédia-fejlesztők nagy része büszkén mutogatja mindenkinek vizsgamunkáját és gyönyörűen bekötött szakdolgozatát, amely egy idő után fölkerül a polcra, a bizonyítvánnyal együtt, és csak nagyobb takarítások alkalmával kerül le onnan, miközben multimédia-fejlesztőnk jó esetben már elmélyült valamely szakterületben.

Knap Gábor

Fotó: Gokhan Okur

Érdekes/hasznos volt, csatlakozom a munka.org Facebook-csoportjához: