A szakember azt mondja, lassan olyan lesz masszőrhöz járni, mint fodrászhoz vagy kozmetikushoz. Annak ellenére, hogy évente több ezren végeznek masszőr tanfolyamot, az elhelyezkedési, kenyérkereseti kilátások egyáltalán nem rosszak.
Korunk monitor előtt görnyedő emberének sajnos elkerülhetetlen problémája a hát- és derékfájás. Ezen lehet segíteni-enyhíteni megelőző mozgással és tornával. Ha azonban már fáj a hát, és olyan érzése kezd lenni az embernek, mintha az Alien markolna bele a lapockájába, jó nagyot csavarva az egészen, nem marad sok választási lehetőség. Lehet rendelni egy kozmodiszket, vagy keresni kell egy jó masszőrt, aki kigyúrja belőlünk a fájdalmat, helyre teszi az ízületeket, fellazítja a letapadt izmokat. Ugye milyen jól hangzik? Hát még milyen jól esik! Sokan állítják, hogy az alapos masszírozás a második legjobb dolog a világon. Az elsőre nem térünk ki külön, maradunk a második tárgyalásánál.
Tanulni kell
A megfelelő minőségű masszírozáshoz szakértő kezekre van szükség, melyek - annak ellenére, hogy valamilyen szinten mindenki tud masszírozni (nyomkodni a fájós hátat) - nem teremnek minden emberen. Akárcsak a többi szakmát, ezt is tanulni kell. Erre többféle lehetősége adódik annak, aki masszőr szeretne lenni. A kétnapos gyorstalpalókon keresztül a két féléves képzéseken át mindenféle rendű és rangú tanfolyam közül lehet választani. Attól függően, hogy mi a célja a tanulásnak, érdemes alaposan tájékozódni, mielőtt valakinek a kezébe tennénk pénzünket. Ha egy szakmát szeretnénk, amivel a pénzkeresés a célunk, akkor mindenképp ajánlott valamelyik alaposabb képzést nyújtó iskolát, intézményt választani. Ha csupán a családtagjaink, szeretteink életét kívánjuk megszépíteni, könnyíteni, akkor ehhez nem muszáj egy évet tanulni, elegendő egy rövidebb tanfolyamot elvégezni. Azonban ezelőtt sem árt érdeklődni, ugyanis nagy különbségek mutatkoznak árban és minőségben egyaránt.
Válfajok szerint
Azt is érdemes előre eldönteni, hogy a masszírozás melyik válfaját szeretnénk tanulni. Mert, ha sport- vagy gyógymasszőrök akarunk lenni, ahhoz érettségivel kell rendelkezni. A fürdős masszőröknek viszont elég a nyolc általános, illetve újabban a fiatalabbaknál a tizedik osztály meglétéhez kötik a jelentkezés feltételét a felnőttképzéssel foglalkozó intézmények. Az előbb említett masszázsok az úgynevezett klasszikus technikák, amelyek a svédmasszázs öt alapfogását alkalmazzák, illetve abból indulnak ki. Emellett létezik egy másik nagy típus, a távol-keleti masszázsok, ezek között olyanokat találunk, mint a thai-, kínai-, arjuvéda- vagy a yumeiho-masszázs. Abban különböznek a svédmasszázstól, hogy amíg ez utóbbi a fizikai testet célozza, a keleti technikák inkább a test energetikai rendszerére igyekeznek hatást gyakorolni. A keleti masszázst szintén sok helyen tanítják, ám ezek többsége magánintézmény, a felnőttképzéssel foglalkozó iskolák repertoárjában ritkábban szerepel. Ezekhez a tanfolyamokhoz nem kérnek semmilyen iskolai végzettséget. Fontos különbség az is, hogy a gyógy-, sport- és fürdős masszőr mint szakmák szerepelnek az Országos Szakképzési Jegyzékben (OKJ), a többi pedig nem. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a szakmabeliek véleménye szerint a masszázsformák túlzott felosztása inkább üzleti fogásnak tekinthető, mint valóságon alapuló ténynek.
Gyorsan megy
Újsághirdetésben találtam rá egy tanfolyamra, ahol frissítő, relaxáló masszázst lehet tanulni két- vagy négyhetes turnusokban. Lényegében mindkettőben ugyanazt oktatják, csak a kéthetesben sűrűbb az egyébként nem túl megerőltető óraszám. 16 órán kell részt venni ahhoz, hogy vizsgázni lehessen. A rövidebb tanfolyam ára 40 ezer forint, a hosszabbé 52 ezer forint, amelyeket a vizsga előtt 15 ezer forinttal kell megtoldani, vizsgadíj gyanánt. Semmilyen előzetes elvárásuk nincs a jelentkezőkkel kapcsolatban, még azt sem kérdezték meg, megvan-e mind a két kezem. Azt viszont lelkemre kötötte a hölgy, akivel beszéltem, hogy a másnapra esedékes találkozónkra mindenképp vigyek magammal 40 ezer forintot, és akkor már az idén masszőr lehet belőlem. Ennyiben maradtunk, nem mentem el.
Ha szakma kell
Megkerestük az ország egyik legnagyobb felnőttképzéssel foglalkozó intézményétől, az OKTÁV Továbbképző Központtól Hulkó Gyulát, aki a masszőrképzéseket szervezi. Érdeklődésünkre elmondta, hogy náluk ötféle képzés van: a fürdős-, a sport- és a gyógymasszőr oktatás mellett, tanítanak thai és svéd frissítő alapmasszázst is. Az első három szerepel a képzési jegyzékben (OKJ), ezeket egy évig kell tanulni és vizsgadíjjal, jegyzetköltséggel, illetve a tandíjjal együtt 210 ezer forintba kerülnek. A thai és a svéd, frissítő masszázs tanfolyam elvégzése szakmát nem ad az ember kezébe, inkább azoknak ajánlják, akik otthon szeretnék kamatoztatni tudásukat, vagy még nem sikerült eldönteniük, hogy valóban masszőrök akarnak-e lenni. Olcsóbbak és rövidebb ideig is tartanak – körülbelül két hónap és 60 ezer forint befektetés szükséges hozzá. A tanfolyamok díjának 30 százaléka leírható az adóból és részletfizetési kedvezményt is adnak. A jelentkezés feltételeként, a már tárgyalt iskolai végzettségeken kívül, egészségügyileg is meg kell felelni. Ez általában egy üzemorvosi vizsgálatban merül ki. Kizáró ok a fertőző betegség, az epilepszia, valamint a gerincbetegségek, azért mert eleinte egymáson kell gyakorolniuk a leendő masszőröknek. A gyengén látók és vakok ezeken a tanfolyamokon nem vehetnek részt, nekik a Vakok Állami Intézetében speciális képzést tartanak. A tanfolyamokon a tanult változattól függően sokféle elméleti tárgyat tanítanak, amelyek között mindenhol szerepelnek az anatómiai-élettani ismeretek és a masszázselmélet tárgyak. A gyógy- és sportmasszőr tanfolyamok 1100 órásak, amiből 900-at gyakorlaton kell tölteni, a fürdős masszőrökre összesen 140 óra elmélet és 500 óra gyakorlat vár. A munkaügyi központok korábban saját szervezésükben küldtek csoportokat masszázstanfolyamokra, ma már ez nem gyakorlat, úgy gondolják, hogy telített a piac, ezért egyre ritkábban kapnak támogatást a masszőrképzések. Az általunk megkérdezett intézmények mindegyike arról számolt be, hogy az idén nem kaptak támogatást a képzéseikre járók. Pedig Hulkó Gyula szerint egyre több masszőrre lesz szükség, idővel olyan lesz masszőrhöz járni, mint fodrászhoz vagy kozmetikushoz (nem véletlenül telepítik e három foglalkozás művelőit gyakran egy helyre). Sok ember havonta egyszer, a saját érdekében fog elmenni masszőrhöz. Az OKTÁV-ot évente 400-450 végzett masszőr hagyja el – az országban körülbelül ötször ennyi ember végez egy évben masszőr tanfolyamot. A végzettek nagy többsége egyéni vállalkozó lesz.
Női szemmel
Egy belvárosi kávézóban, pincérnőként dolgozik Anita, aki másodállásban vállal masszírozást. Lassan öt éve kezdte el foglalkoztatni a gondolat, hogy masszőr legyen, kezébe került egy szórólap, amin a jeges Duna átúszója, ifjabb Schirilla György hirdette masszőriskoláját. Ide jelentkezett először Anita, amiről az a véleménye, hogy élete egyik jó döntése volt. Mind elméletben, mind gyakorlatban alapos oktatásban volt része. A három hónapos tanfolyamot akkor még könnyen ki lehetett fizetni. A tanfolyam 25 ezer, a vizsgadíj 35 ezer forintba került. A vizsgával a tanulás nem ért véget, Anita azt mondja, igazából csak ezután kezdődött. Megkeresett egy tapasztalt masszőrt, és tőle tanult még sokáig, természetesen ezért fizetnie kellett. Közben, mondhatni, beugrott még egy tanfolyamra, ahol egy keleti technikát oktattak. Ez mindössze két nap volt, de ugyanannyiba került, mint a három hónapos, vizsgadíjjal együtt. Az egészről nincs túl jó véleménye, azóta sem ajánlotta még egyetlen ismerősének sem.
Miután megfelelő gyakorlatra tett szert, dolgozott fodrászatban, fitneszszalonban és házhoz is járt masszírozni - elkezdte kialakítani a vendégkörét. Ebben némileg akadályozta, hogy közben kapott egy jól fizető állást a vendéglátóiparban. Sokat dolgozott, jól keresett, de masszírozás tekintetében már csak a "legerőszakosabb" kuncsaftjaira maradt ideje. Viszont így tudott pénzt félretenni, amire nagy szüksége van egy kezdő masszőrnek, mert a vendégkör kialakulása meglehetősen lassú folyamat. A félretett pénzéből jelenleg otthonában rendezi be saját szalonját, ahol manikűrt és pedikűrt is fog vállalni, inkább a női vendégekre alapozva a vállalkozást. Egyébként jobban szeret nőket masszírozni, mert mint utalt rá, a férfiak hajlamosak szabadon engedni fantáziájukat. Vendégei kora és neme változó, sok közöttük a számítógép előtt ülő ember. Anita félóra hátmasszázsért 1500 forintot kér, innen indulnak az árai, melyek 3 ezer forint fölé akkor emelkednek, ha kiegészülnek manikűrrel és pedikűrrel (800 és 1500 forint). Azoknak, akik most kívánnak belevágni a tanulásba, azt tanácsolja, hogy tudni kell, hová nem szabad beiratkozni, és rengeteget kell gyakorolni.
A férfi szerint
Baranyi Péter 29 éves, főállású masszőr. 1999-ben egyéves tanfolyamon kezdte el tanulni a szakmát, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetben. Akkor még Jászberényből járt fel, de egy év múlva Budapestre költözött. Mint mondja, a legnehezebb tárgy az anatómia volt, ezt kérték a legszigorúbban számon tőlük. A gyakorlat 900 óra volt, amiből 770-et egyénileg kellett megoldani. Ezalatt megfordult a jászberényi termálfürdőben, a Lukács és a Széchenyi fürdőben. Tanulmányai 130 ezer forintba kerültek, ebbe benne foglaltatik a tandíj, a vizsgadíj és a jegyzetek ára (azóta az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetben is felmentek az árak, nagyjából 50-60 ezer forinttal).
Péter először a jászberényi Lehel Sport Kht.-nél dolgozott, majd a Széchenyi fürdőben helyezkedett el, azt mondja nagy szerencséje volt az elején, mert nehéz bekerülni a fürdőkbe, csak "kihalásos" alapon van üresedés. Innen a Hotel Stadionba került, majd a Lukács fürdőbe, ahol jelenleg főállásban masszőr, és minden másnap dolgozik. 2001-ben váltotta ki a vállalkozói engedélyt, az egyik nap a fürdőben alkalmazottként, a másikon kuncsaftokhoz járva vállalkozóként masszíroz. A Lukács fürdőből havi 70 ezer forintot kap kézhez, ezt egészíti ki havonta 30-60 ezerrel, amit vállalkozóként tesz zsebre, illetve még a borravalóként kapott, általa meg nem nevezett összeg járul hozzá a havi bevételhez. Egy órás masszírozásért 3 ezer – 6 ezer forintot kér, attól függően, hogy hová kell mennie, és melyik változatot kérik. Időközben tovább képezte magát, többfajta technikát sajátított el. Az árban nemcsak a földrajzi távolság játszik szerepet, hanem azt is figyelembe veszi, hogy milyenek a megrendelő anyagi körülményei. Szerényebb anyagi körülmények között élő vendégeitől kevesebb pénzt kér, mint a láthatóan jómódúaktól. Egyébként a kuncsaftjai alapvetően 30 fölöttiek, a kor és a nemek megoszlása alapján vegyes összetételűek.
Véleménye szerint nem érdemes túlságosan válogatni a vendégek között, és szeretni kell a masszázst. Egy kicsit pszichológusnak is kell lenni, a munka alapos emberismeretet igényel, ami ha az elején nincs meg, akkor idővel kialakul. A masszőr szakmát, bármelyik változatáról legyen szó, olyanoknak ajánlja, akik empatikusak és rendelkeznek valamilyen plusszal – ez alatt azt érti, hogy mivel a masszőrnek adnia kell, fontos, hogy legyen miből adnia. A profi masszőrnek jó az állóképessége, erős a keze, de a technikai tudás legalább olyan fontos. Ha valaki vállalkozásba kezd, annak számolnia kell az idővel, amíg kialakul egy stabil vendégköre, de ha az megvan, akkor meg lehet élni a munkából. Úgy látja, a női masszőrök jobb, könnyebb helyzetben vannak, egy férfinek kétszer olyan jól kell dolgoznia, hogy bizonyítson.
Kurucz Ferenc
Első megjelenés: Állás és Karrier