Kevés olyan szakma van, amely annyi témát szolgáltatott volna a filmekhez, mint a magánnyomozóké. Sherlock Holmes, Poirot, Magnum - csak hogy néhányat említsünk a tévésorozatok főhőseiből. A filmbéli ábrázolás és a valóság között nagy különbség fedezhető fel, de ez nem jelenti azt, hogy napjaink magánnyomozói alkalmanként ne keverednének mozivászonra illő szövevényes történetekbe?
A kíváncsiság nagy úr
A magánnyomozó irodák ügyfelei általában típusügyekkel fordulnak a szakemberhez: a magánszférából és cégektől is érkeznek megbízások.
A magánjellegű ügyek többsége a házasságtörésekre vonatkozik. Sok olyan megcsalt feleség vagy felszarvazott férj kopogtat a nyomozók ajtaján, aki bizonyítékkal akarja megerősíteni feltételezését. A családi idillt szétromboló harmadikról az érintettek két okból szeretnének többet megtudni: van, aki a válás előkészítése miatt kíváncsi a részletekre, de olyan is akad, aki az ellenfél gyenge pontjait megismerve könnyebbnek tartja hűtlen társának visszahódítását.
Mondani szokás: a szex és a pénz mozgatja a világot. Ezt látszik alátámasztani, hogy a magánjellegű megkeresések másik része vagyoni kérdésekre irányul.
Olyan eltartott házastársak is gyakran jelentkeznek magánnyomozóknál, akik nem tudják mekkora a közös vagyonuk. Erre leginkább akkor kerül sor, amikor a közelgő válás miatt már aktuálissá válik a vagyonmegosztás kérdése. Eltűnt személyeket is többen kerestetnek ilyen úton, kiegészítve vagy mellőzve a rendőri eljárást.
A céges megrendelők általában partnereik, üzletfeleik előéletére, vagyoni helyzetére kíváncsiak. A magánnyomozók a cégvezetők segítségére lehetnek például adósságkezelések előkészítésében, a társaság vezető tisztségviselőinek ellenőrzésében, polgári peres és büntetőügyekben tanúk, bizonyítékok felkutatásában, adatgyűjtésben és azok feldolgozásában.
Fiatal szakma, évszázados hagyományokkal
A magánnyomozás Magyarországon 1995. óta engedélyezett, és egyben jogszabályokkal szigorúan körülhatárolt szakma, ezelőtt 46 esztendeig tiltott tevékenységnek számított - tudtuk meg Sasvári Rudolftól, a Perfect Loyd Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Kft. szakmai vezetőjétől.
A nyomozáselméleti és taktikai tanácsadó szerint problémát jelent megítélésükben, hogy a tv-sorozatokon és mozifilmeken felnőtt emberek a magánnyomozót egy problémamegoldó magányos hősnek képzelik, aki egyedül old meg mindent.
A valóság ettől távolabb nem is lehetne. Különösen személyek megfigyelésénél a komoly technikai felszerelés mellett jól összeszokott csapat szükséges az eredmény eléréséhez. A magánnyomozó nem elsősorban problémákat old meg, hanem adatokat gyűjt, eseményeket dokumentál, így megbízóját olyan információkhoz juttatja, amely elősegíti a probléma megoldását. Az ügyek megoldása az ügyvédek és az igazságszolgáltatás feladata - fogalmazott Sasvári Rudolf.
Aki magánnyomozó akar lenni?
A hivatalos nyomozószervekkel, hatóságokkal ellentétben semmiféle plusz jogosítványai nincsenek a magánnyomozóknak. Jogaik megegyeznek azzal, amit a törvény az átlagembereknek biztosít.
A rendőrségek nyomozói - mint világszerte mindenhol - hazánkban is túlterheltek. Egy munkatársra egyszerre több ügy jut. A magánnyomozók előnye abban rejlik, hogy rugalmasabbak, gyorsabban reagálnak és akár 24 órában is egy adott ügyre koncentrálnak.
A konspiratív adatgyűjtés során olyan információkhoz is hozzájuthatnak, melyeket az emberek a hatóságok elől inkább eltitkolnak. Így a magánnyomozók hatékonyan készíthetnek elő hatósági fellépést, mondjuk egy bűnöző tartózkodási helyének felderítését.
Munkájuk során az adatgyűjtést diszkréten végzik, úgy, hogy arról a leinformált személy ne szerezzen tudomást - így annak bosszújától nemigen kell tartaniuk.
Szakszerűen, professzionálisan elvégzett munka esetén a magánnyomozás abszolút veszélytelen foglalkozás. Az adatgyűjtés természetéből adódóan itt is előfordulhatnak problémás esetek, ha valaki rossz időben, rossz helyre csenget be - mondta a Perfect Loyd szakmai vezetője.
Az érvényben lévő jogszabályok szerint alapvégzettségként legalább érettségivel kell rendelkezniük azoknak, akik magánnyomozóként képzelik el jövőjüket – bár ezt a végzettséget a nyomozóirodák vezetői sokszor nem tartják elegendőnek.
A jelölteknek rendőrhatósági vizsgát kell tenniük jogi, kriminalisztikai és pszichológiai ismeretekből.
Sasvári Rudolf kiemelte: erre a szakmára különösen igaz, hogy csak a gyakorlatban, az utcán lehet igazán elsajátítani. Legalább hét év szakmai gyakorlat szükséges ahhoz, hogy valaki önállóan nyomozni tudjon, ennyi idő alatt alakulhat ki az a kriminalisztikai gondolkodásmód, ami az eredményes munkavégzés előfeltétele.
A Perfect Loyd iroda vezetősége szerint bár némi bővülés tapasztalható a megbízások számában, azonban a szakma 10 éves története hazánkban még nem volt elegendő ahhoz, hogy e szolgáltatásnak valódi, jól körülhatárolható piaci köre alakuljon ki.
– Jellemzően több az eszkimó, mint a fóka. Túl sok magánnyomozói engedély van hazánkban, emiatt sok kókler is végzi ezt a tevékenységet – említette Sasvári Rudolf.
Többen pár éves rendőrségi munkavégzés után - miután ott nem váltak be - úgy vélik, hogy magánnyomozónak jók lesznek.
Egy jó nyomozóirodát onnan lehet megismerni, hogy nem csak szóban tájékoztatják a megbízót a fejleményekről, hitegetnek, levegőbe beszélnek, hanem rendszeresen jelentéseket írnak, azaz elvégzett munkájuk eredményét papíron is vállalják. A másik dolog: akik nem biztosak ismereteikben, hatékonyságukban, azok nem merik megkockáztatni, hogy előfinanszírozzák a nyomozást. Ők azok, akik a pénzt mindig előre kérik, és utólag sem készítenek részletes elszámolást.
A magánnyomozás egy költséges szolgáltatás, hiszen több embert, komoly technikai felszerelést igénylő munka.
Ha az ügyfél elégedett a szolgáltatással akkor anyagilag és erkölcsileg is elismeri a nyomozók erőfeszítéseit. Az ügyre szabott megbízási díj kialakításakor azonban nem szabad elrugaszkodni a valóságtól. Hamar kiderül, ha a díjazás nem az ügy bonyolultságához, hanem a megbízó anyagi lehetőségeihez, azaz pénztárcájának vastagságához lett igazítva - mondta a szakember.
Sasvári Rudolf elmesélte egyik ügyüket, amely krimikbe illő fordulatokban bővelkedett. Az ebben szereplő adatokat természetesen fikcionalizáltuk az érintettek személyek védelmében.
Egy fiatal fejlesztőmérnök azzal kereste meg az irodát, hogy találják meg volt kedvesét, aki másfél éve távozott közösen bérelt budapesti lakásukból, és azóta is ismeretlen helyen tartózkodik.
A régi munkahelyének, szűkös rokoni kapcsolatainak ismeretében a magánnyomozók néhány nap alatt a nyomára bukkantak, és tájékoztatták a megbízót a hölgy új lakcíméről. Megtudták azt is, hogy időközben egy német férfitől gyereke született, így szülési szabadságon van. A német egyébként nem vette feleségül, nem is tartózkodik Magyarországon.
Egy hét múlva újra jelentkezett a fejlesztőmérnök, ekkor már további részletek derültek ki az addig csak magánéletinek tűnő esetről.
A mérnök egy norvég cég magyar leányvállalatánál dolgozott, ahol komoly hardverfejlesztéseket végeztek az anyavállalat számára.
Az interneten ismerkedett meg a lánnyal, aki hamarosan találkozót kért, majd rávetette magát félénk virtuális hódolójára. A fiatalember egyébként az udvarlásban visszahúzódó volt, csak az interneten ismerkedett, így imponált neki a kezdeményező, rámenős és dekoratív lány, a kapcsolatuk hónapokig tartott.
Eközben a mérnök a hölgy otthoni számítógépét is rendbe tette, és telepített oda egy kétéves fejlesztéssel létrehozott prototípust is. A kapcsolatuk azért ment tönkre, mert a lány mindinkább kezdte anyagilag kihasználni.
Azért fordult magánnyomozókhoz, mert közeledett a határidő, amikor el kellett számolnia a nála lévő alkatrészekkel. Ha a fiatal mérnök nem tud elszámolni a lánynak adott prototípussal, akkor karriere, jól fizető állása is odalesz.
A teljes igazság ismeretében újra nyomozni kezdtek az iroda munkatársai. Hamar kiderült, hogy a hölgy egy többdiplomás, több nyelven beszélő luxus prostituált módjára módszeresen kihasználta kapcsolatait. Ebben az esetben pedig a mérnök munkáltatójának egy konkurense bérelte föl. A hölgy megbízásból megismerkedett, majd összejött a mérnökkel, ameddig megszerezte a prototípus, addig együtt is élt vele.
Az ügynek jó vége lett, a mérnök ügyvédje meggyőzte a hölgyet, hogy szerezze vissza a prototípust, és nem jelentik fel, hiszen a mérnök az ő felbujtására követett el sikkasztást és üzleti titok sértést cégével szemben.
A gép előkerült, a mérnök elszámolhatott vele munkahelyén, így állása megmaradt. A konkurens cég pedig egy budai lakás áráért hozzájutott egy több évig tartó fejlesztés adataihoz, hiszen a gépet hónapokig tanulmányozhatták.
Az ügy mindenki számára tanulságos: a konkurencia a tudás megszerzése érdekében perspektivikusan, akár évekig is tanulmányozhatja a versenytárs kulcsfontosságú munkatársait. És ha a jelölttanulmányozás eredményeképpen valami oknál fogva kockázatosnak ítéli meg a beszervezést, még mindig nyitva marad egy lehetőség: a sötét hírszerzés. Esetünknél maradva nem kell más hozzá, mint megismerni és rátapintani a jelölt gyenge pontjára, ami fiatal mérnökünknél (s valljuk be, sok férfi van így ezzel) egy szép, okos és szexuálisan megfelelően túlfűtött nő volt - vonta le az eset tanulságát a Perfect Loyd vezető munkatársa.
Nagy Z. Róbert