Képzés

Osztottak-szoroztak a tanárképzés átalakítói

 A Magyar Nemzetben olvashatók a pedagógusképzésre vonatkozó minisztériumi szakmai tervezet legfontosabb pontjai. Eszerint a kormány szétválasztaná az általános és középiskolai tanárképzést, újra nagy szerepet bízna a vidéki és fővárosi pedagógusképző főiskolákra, illetve visszaállítaná az osztatlan, egyciklusú, kétszakos tanárképzést - állnak a pedagógusképzésre vonatkozó minisztériumi szakmai tervezet legfontosabb pontjai a Magyar Nemzetben. Osztott formában csak a kisebb szakokat például bizonyos nyelvtanári szakokat, a zene- vagy táncművészet tanári szakot indítanák el.

Gazdasági szakirány a nyerő

|

A 2011-es felvételi adatok alapján a felsőoktatásba jelentkező fiatalok többsége az elmúlt évekhez hasonlóan még mindig a gazdasági, műszaki és turisztikai szakokat részesíti előnyben. Az idén is folyatódott a jelentkezők és ponthatárok emelkedése, ám a múlt évi többezres ugráshoz képest mérsékeltebb volt a növekedés. A pótfelvételin idén 44 egyetem és főiskola több száz szaka közül lehet választani augusztus 9-ig. A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara kilenc alapszakot és hét mesterszakot hirdet meg azok számára, aki első körben nem jutottak be a felsőoktatásba.

Diplomások röghöz kötése?

|

A diplomások nagymértékű elvándorlását akadályozná a kormány azokkal a szerződésekkel, amelyek az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatókat köteleznék a diploma megszerzése után, hogy bizonyos ideig Magyarországon kamatoztassák tudásukat. Emellett a műszaki képzéseket kedvezőbb ösztöndíj- és diákhitel-feltételekkel népszerűsítené Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár - adta hírül az Orientpress.

Továbbtanulás csak nyelvvizsgával

A jövőben a tervek szerint csak nyelvvizsga birtokában jelentkezhetnek főiskolára vagy egyetemre a diákok; az iskolai képzés keretei között megszerezhetnék a nyelvvizsga-bizonyítványt is - közölte az oktatási államtitkárság a hamarosan elkészülő nyelvoktatási stratégia kapcsán kedden az MTI-vel.

A változtatásra megfelelő felkészülési időt hagy a törvény, a szándék az, hogy azokra a diákokra vonatkozzon, akik még el sem kezdték a középiskolát - jelezte az államtitkárság, hozzátéve: a cél, hogy a közoktatás megerősítésével párhuzamosan a nyelvoktatás színvonala is emelkedjen, és a fiatalok megfelelő nyelvi tudás birtokában kezdhessék meg felsőfokú tanulmányaikat. 

Még egy esély

Közzétették az idei pótfelvételi lehetőségeket a www.felvi.hu oldalon: azok, akiket sehová sem vettek fel, vagy nem is jelentkeztek, 44 egyetem és főiskola több száz szakja közül választhatnak. A mostani eljárásban már csak egy helyre lehet jelentkezni, a határidő augusztus 9.

A felvi.hu oldalon közzétett tájékoztató szerint jelentkezni kétféleképpen lehet: elektronikusan, az e-felvételin keresztül vagy a jelentkezési lap kitöltésével és postára adásával.

Parragh: áttörés a szakmunkásképzésben

|

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) áttörést ért el a hazai szakmunkásképzési rendszer átalakításában, 2011. szeptember elsejétől 46 szakmában a kamara által összeállított, a gyakorlati képzést erősítő új tananyag alapján oktatnak majd - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az MTI-nek.

Átalakulóban a tanárképzés

|

Az oktatási tárca tervei szerint tanárképző-központokat hoznának létre a főiskolákon és az egyetemeken a gyakorlati év, illetve a továbbképzések megszervezésére, valamint a minőség ellenőrzésére. Az intézkedés célja a pedagógusképzés egységességének és komolyabb szerepének biztosítása. Emellett a közismereti szakokon visszahoznák az egyciklusú, kétszakos képzést - írja a Magyar Hírlap.

Nyilvánosak a felvételi ponthatárok

|

Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat: első körben csaknem 98 ezren nyertek felvételt valamelyik egyetemre, főiskolára a 141 ezer jelentkező közül. A három legmagasabb pontszám a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bejutáshoz államilag finanszírozott képzésben. A ponthatárok először a www.felvi.hu oldalon jelentek meg este nyolc órakor.

Az MTI információi szerint 97 ezer 769-en kerültek be valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az államilag támogatott felvehető keretszám alapképzésben 53 ezer 450; mesterképzésre 19 ezer 600 hallgatót lehetett felvenni. A maximális 480 pontot sehol sem kellett elérni a felvételhez.

Hoffmann: a főiskola nem a lustáknak való

A kormány fokozatosan emelni kívánja az államilag finanszírozott férőhelyek számát a műszaki és természettudományos képzésben - mondta az oktatási államtitkár az MTI-nek adott adott interjúban. Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy ősszel nyilvánosságra hozzák az állami felsőoktatási intézmények listáját, mivel akkor kerülhet a parlament elé az új törvény tervezete. Közlése szerint felvetődött, hogy szerződést kössenek az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatókkal arról, végzésük után meghatározott ideig itthon kamatoztassák a tudásukat.

Többen jelentkeztek online

|

Körülbelül ugyanannyian szeretnének a felsőoktatásban továbbtanulni az idén, mint egy éve: a mostani 141 ezer jelentkező nagy része az alapképzést, a legtöbbjük az államilag támogatott képzési formát választotta. Többen céloztak meg felsőfokú szakképzést és nőtt az e-felvételizők aránya is. A ponthatárokat csütörtökön hozzák nyilvánosságra, az idén is lesz "Pont ott Parti" a Millenárison.

Tartalom átvétel

Érdekes/hasznos volt, csatlakozom a munka.org Facebook-csoportjához: