Artisták

 cirkuszAz akrobata, a zsonglőr, a légtornász, a bűvész és a bohóc látszólag teljesen különbözőek. Egyik a magasban egyensúlyoz, a másikuk nyulakat varázsol elő cilinderből, és olyan is akad közöttük, akinek keménykalapja és krumpliorra van. Néhány vonásukban mégis hasonlítanak: cirkuszban találkozunk velük, mindnyájan artisták, nagy részük az Artistaképzőben végzett.

Már pályakezdésük első évében havi 6-8 munkát kapnak külföldön, és hamar össze tudnak szedni annyi pénzt, amely az életkezdéshez elegendő. Vásárolhatnak maguknak autót és saját lakást - legalábbis ez áll az Állami Artistaképző Intézet honlapján. És még valami közös bennük, nem lehet kiszedni belőlük, mennyit keresnek. A szakmában az egyes művészek gázsija tabu - mondta Orlóczi Béla, az Artistaművészek Szakszervezetének titkára. A kérdésre, amely azt firtatja, mégis, beszéljünk csupán nagyságrendekről, azt a választ kapom, hogy az a produkció minőségétől és attól függ, hol kerül bemutatásra. Világos, a leghíresebb külföldi cirkuszban bizonyára többet lehet keresni, mint nyáron a Balaton körül járkáló vándorcirkuszokban.

Szabadon, de fegyelmezetten

Rosszalkodik a gyerek? Adja artistának! Ezzel a szlogennel nyugodtan lehetne hallgatókat toborozni az Állami Artistaképzőbe, hiszen ott kiélheti a nebuló a hiperaktivitását. Ráadásul, amint azt Ócsai Erzsébet, az Artistaképző igazgatóhelyettese elmondta, náluk szigorú fegyelmet követelnek. Amint fogalmazott: a cirkuszművész élete szabadnak tűnik, de ha az illető akkor is cirkuszol, amikor nem kéne, nem lesz belőle artista. Mindezek mellé pedig el kell mondani, hogy egy leendő zsonglőr vagy bűvész napja nagyon nehéz. Délelőtt általános iskolába jár, délután pedig az Artistaképzőbe. Tízéves korban lehet felvételizni az iskolába, a válogatáson nézik a rugalmasság, a hajlékonyság és az erőnlét meglétét, és a többi, ehhez a szakmához elengedhetetlen tulajdonságot.

A képzés három modulból áll. Előkészítésként a növendékek elsajátítják a cirkuszművészet szakágainak alapjait, és felkészítik őket a cirkuszélet sajátosságaira. Ez azt jelenti, hogy megtanítják a próbák, előadások rendjét, és azt, hogyan kell egy utazócirkusszal összezárva eltölteni néhány hetet. Mindezek mellett vannak akrobatika, függőszer, ügyesség óráik, tanulnak zsonglőrködni, dróton menni stb. Aztán ha eljutottak a kilencedik évfolyamig, választaniuk kell, milyen irányban szeretnének továbbtanulni. Akkor kell eldönteni, merre tovább: bohócnak, kötéltáncosnak, vagy másfelé. Ezt persze nem csak a tanuló dönti el. De ha valaki mégis erőművész szeretne lenni, holott alkatát tekintve inkább bohócnak válna be, a tanárok igyekeznek a megfelelő irányba terelgetni. A tizedik évfolyamtól ki kell választani még egy szaktantárgyat. Így a végzősök többsége két produkcióval kezdi művészi pályáját.

Egyébként van egy másik út is - árulta el  Orlóczi Béla, a szakszervezet titkára. Úgy is bekerülhet valaki a szakmába, hogy nincsen ilyen irányú végzettsége. Például egy sportolóból remek artista válhat, ha elég ügyes, megvan az erőnléte és szereti a cirkuszt.

Az iskola kétféle végzettséget ad. Létezik egy artista-, amely középfoknak felel meg, és egy artistaművész szakképesítés, ami pedig a felsőfok. Az utóbbit diplomának hívják a szakmában, pedig jogi értelemben nincsen diploma értéke. Ócsai Erzsébettől megtudtam, hogy sokszor nincs, vagy alig van különbség a közép- és a felsőfokú produkciók között. A nézők egész biztosan nem tudják megállapítani, hogy egy artistát vagy artistaművészt látnak. A két képesítés mindössze annyiban tér el egymástól, hogy a felsőfokú érettségihez kötött, és minimum száznyolcvan munkanap elteltével szerezhető meg. Tehát valamiféle rutinról tanúskodik, emellett anyagilag jelenthet többletet. Hogy mennyit, az továbbra is rejtély marad, Ócsai Erzsébettől csak annyit lehet megtudni, aki jó, az szépen megél a cirkuszból. Egy néhány előadásra szóló szerződésben lehet szó néhány százezer, de akár több millió forintról is.

Külföldön a jövő

Aki elvégezte az iskolát, annak általában a Fővárosi Nagycirkusz ad munkát a Magyar Cirkusz és Varietié Kht. segítségével - mondta Orlóczi Béla. Általában két-három évre ajánlanak szerződést az illetőnek, utána pedig jó esetben már nincsen szüksége a társaság segítségére, mert megállapodást köthet valamelyik itthoni vagy külföldi cirkusszal. Ebből az utóbbi a gyakoribb, hazánkban kevés a munkalehetőség. Amint azt az Artistaképző igazgatóhelyettesétől megtudtam, csupán három-négy olyan cirkusz van Magyarországon, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi porondon. Ha megvan a rutin, és a cirkuszművész szerződést kap, általában külföldre megy. Onnantól kezdve pedig előfordulhat, hogy évekig kint dolgozik.

Hogy milyen lehetőségei vannak még a végzett artistának? Ez már nehezebb kérdés, mert ha nem kap ajánlatot, akkor olyan produkcióval büszkélkedhet, amely nem kell senkinek, és mehet vagont kirakni. Ócsai Erzsébet ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy manapság nem csak cirkuszban foglalkoztatnak artistákat, hiszen színházakban, revükben is szerepet kaphatnak. Szerencsére nem jellemző, hogy munka nélkül maradnak a frissen végzett cirkuszművészek. Minden évben rendeznek olyan esteket, amelyeken az iskola tanulói mutatják be produkcióikat, olyankor pedig előfordul, hogy nagy külföldi cirkuszok képviselői is végignézik az előadásokat, vagy ha ők nincsenek is ott, a videofelvételeket mindig megkapják. Már volt rá példa, hogy ott kiszúrtak valakit, és rögtön szerződést ajánlottak neki.

Nehéz, de a legszebb

Egy artista legtöbbször vállalkozó, és saját tudományát bocsátja áruba, de az is előfordul, hogy megbízási szerződéssel alkalmazzák. Talán épp ezért tanítanak az Artistaképzőben jogi alapokat és gazdaságtant is.

Ócsai Erzsébet hangsúlyozta, hogy minden tanulójukat ösztönözik arra, hogy a felsőbbfokú képzést válasszák. Hiszen egy artista olyan, mint egy sportoló: ha megsérül, kényszerszünetre megy. Egy komolyabb betegség vagy baleset pedig az egész pályáját derékba törheti. (Magam is ismertem egy artistát, aki egy esésnél szilánkosra törte a lábát. Fizikailag később lábra tudott állni, de lelkileg nem - nem léphetett föl többé, s az italhoz fordult.- A szerk.)

Ráadásul megerőltető munka ez, hamar bele lehet fáradni. A szakmában negyven-ötven év körül eljön a nyugdíj ideje. A nők általában még előbb abbahagyják. A kérdésre, hogy mit tehet egy cirkuszművész, aki kiöregedett, vagy más okokból nem tud már porondra lépni, azt a választ kaptam az iskola igazgatóhelyettesétől, hogy taníthat, vagy szakot válthat. Tanítani azonban csak artistaművészi papírral lehet, amelyhez szükséges a már említett érettségi. Egyébként szakot váltani sem egyszerű. Jópár megtanult produkció után egy légtornászból nehezen lesz bűvész, a bohóc pedig a legnehezebb, arra születni kell.

Miből áll egy cirkuszművész élete? Elsősorban sokat gyakorol, a jó zsonglőr például reggeltől estig, amikor csak ideje van rá. Legalább egy, de gyakran két előadás van naponta: egy délutáni és egy esti; ezekre gondosan be kell melegíteni, közben többször átöltözni, sőt, egy előadáson akár több produkcióval, többször is porondra lépni.

- Nehéz munka a cirkuszművészet. Viszont a legszebb, és legtisztább szakma - vallotta Orlóczi Béla, a Cirkuszművészek Szakszervezetének titkára -, mert akrobatára, zsonglőrre, légtornászra, bűvészre és bohócra egyaránt szükség van, és szükség is lesz mindig egy cirkuszi produkcióhoz. Egymással, egymásból profitálnak, így együtt kell működniük. A cirkusz egy nagy család, ahol mindenkire szükség van.

Knap Gábor

Érdekes/hasznos volt, csatlakozom a munka.org Facebook-csoportjához: