A szakértők becslése szerint ma Magyarországon 6-7 százalékosra tehető a funkcionális analfabéták aránya. Azok, akik gyakorlatilag alig tudnak írni-olvasni, a munkaerőpiacon súlyos hátrányt szenvednek másokkal szemben, de az is előfordulhat, hogy hiányosságuk nem derül ki.
Funkcionális analfabétának számít, akinek – bár az általános iskolában megtanult írni-olvasni – komoly problémát okoz az egybefüggő szövegek megértése. A funkcionális analfabéták ismerik ugyan a betűket, de csak rövid feliratokat képesek elolvasni, hosszabb szövegeket már nem értenek meg. Számukra akár egy űrlap kitöltése is komoly gondot okozhat.
Már az általános iskolákban
A funkcionális analfabetizmus visszavezethető az általános iskolai oktatásra, ahol az érintett tanulók a betűk értő alkalmazását nem gyakorolják be. Még akár a 8. osztályt is elvégezhetik, de a gyakorlat és a tanulékonyság hiánya miatt később szinte teljesen elfelejtenek írni-olvasni.
A probléma az alapszintű oktatás hiányosságaiban gyökerezik. Az oktatási rendszer a szakanyag leadására helyezi a hangsúlyt, az írás-olvasás begyakorlására pedig nem ad elég időt. A feszített tempó miatt az átlagosnál rosszabb képességű tanulók csak felületesen tanulják meg az olvasást és a betűvetést.
Öt évvel ezelőtt készült kutatások szerint a felnőtt lakosság 6-7%-a funkcionális analfabéta. A Magyar Olvasástársaság 2005-ös adatai alapján az írni-olvasni tudók huszonöt százaléka küzd olvasási és szövegértési nehézségekkel.
A lecsúszás veszélye
E népes csoport tagjai számára súlyos problémát jelenthet egy önéletrajz megírása, vagy egy jelentkezési ív kitöltése. A számítógép kezelését többnyire nem képesek elsajátítani, a jogosítványt nem tudják megszerezni. A kutató szerint előfordulhat, munkához jutottak gépeket rontanak el, vagy munkahelyi baleseteket okoznak, mert nem képesek értelmezni egy használati utasítást. Az is előfordul, hogy egy szövegértési nehézségekkel küzdő munkás a technikai újítások miatt veszíti el a munkahelyét, mert képtelen megtanulni egy új gép kezelését.
A funkcionális analfabéták általában kiszorulnak a középfokú oktatásból, de előfordulhat, hogy távoktatásban elvégeznek néhány gimnáziumi osztályt. Hiányosságaik szinte mindig a vizsgák, a számonkérések során derülnek ki. Főképp az idősebbek körében jelent komoly problémát, hogy bár rendelkeznek érettségivel, tizenöt-húsz éven keresztül egyáltalán nem gyakorolják az írás-olvasást. Miután elvesztik korábbi, szakképzettséget nem igénylő munkahelyüket, már nem tudnak elhelyezkedni, mert közben funkcionális analfabétává váltak. Nagy részük szociálisan hátrányos helyzetbe kerül, segélyekből vagy feketemunkából él. Ezek az emberek legfeljebb segédmunkásként tudnak legálisan elhelyezkedni. A bűnözésre való hajlamosságuk jóval nagyobb, mint az írni-olvasni jól tudóké.
Az országban több intézmény is foglalkozik a börtönlakók felzárkóztatásával és az analfabetizmus leküzdésével. A dunaújvárosi Rosti Pál Szakképző Iskola európai uniós program keretében foglalkozik az elítéltek oktatásával. Nagy Lajos, az intézet munkatársa elmondta, hogy míg a börtönlakóknak csak a negyede analfabéta, a funkcionális analfabéták aránya akár a 75 százalékot is elérheti. Az iskolák képtelenek lennének ennyi emberrel foglalkozni, emiatt főképp a teljesen analfabéta rabokat oktatják. Az írás-olvasás képességének hiánya az egyik legfőbb oka annak, hogy a börtönből szabadultak visszaeső bűnözők lesznek. Ezek a személyek nem képesek elhelyezkedni, és nem tudnak új ismeretekhez, tudásanyaghoz jutni. Emiatt is képtelenek szakítani korábbi életvitelükkel.
Nem csak a szakképzetlenek
A funkcionális analfabetizmus azonban nem csak a hátrányos helyzetű csoportokat érintheti.
A gyakorlat hiánya miatt sokan részlegesen elfelejthetik a szövegértelmezést, vagy csak lassan, döcögően képesek megérteni az olvasott szöveget.
Lada László az Országos Felnőttképzési Intézet munkatársa szerint ritkábban ugyan, de az is előfordul, hogy valaki egyetemi végzettséggel felejti el az összefüggő olvasást. A kutató úgy véli: létezik a –bújtatott funkcionális analfabetizmus– jelensége, de ezt kimutatni szinte lehetetlen. A jó álláshoz jutottak többnyire jól beágyazottak munkahelyükön, ezért lehetséges, hogy hiányosságaik nem derülnek ki.
Dr Mayer József az Országos Közoktatási Intézet igazgatója szerint ez a fogyatékosság nagyon sok dolgozó embert érint, például kiváló szakmunkásokat, lakatosokat, szerelőket. Utalt arra is, hogy a mezőgazdaságban dolgozók közül rengetegen válnak funkcionálisan analfabétává, hiszen a munkájukhoz szinte egyáltalán nincs szükségük az írás-olvasásra. Mivel nem kényszeríti őket semmi arra, hogy ezt a készségüket használják, hiányosságuk akár egész aktív életük során rejtve maradhat. Az igazgató úgy tapasztalta, a funkcionális analfabéták között sokan akadnak, akik 3-4 nyelven is beszélnek. Az írás-olvasási hiányosságok ellenére a jeleket, ikonokat kiválóan ismerik, például a pénzzel kitűnően tudnak bánni. Ezek az emberek általában a feketepiacon és a szervezett bűnözésben töltenek be aktív szerepet. Oktatásuk rendkívül nehéz, mert nem képesek az aktív tanulásra, és rendszerint kihullanak a hagyományos továbbképzési programokból.
Lehetséges a megoldás?
– A budakalászi központú Sziltop Oktatási Kht. dolgozók számára fönntartott gimnáziumainak első évfolyamaiban az alapvető ismeretek – így az írás, olvasás – gyakorlásárára fektetik a hangsúlyt – mondta el Sándor Zoltán a Széchenyi István Általános Iskola és Dolgozók Gimnáziuma igazgatója. A későbbiekben – a hagyományosan oktatott tantárgyak mellett – csoportbontásban oktatnak angol és német nyelvet, valamint számítástechnikai ismereteket. A Sziltop oktatási intézményei esti munkarendűek. A kht. gimnáziumainak 9. évfolyamára korhatár nélkül minden nyolc osztályt végzett személy felvehető, az oktatásért nem kell fizetni. A magasabb évfolyamokba jelentkezéshez, a továbbképzéshez lezárt bizonyítvány kell.
A budapesti Vargabetű Klub Műhely Egyesület speciális képzést nyújt az alacsony iskolázottságú vagy szociálisan hátrányos helyzetű 17-35 éves fiatalok részére. A képzés kis csoportokban, egyénekre szabottan történik. Az egyéni felzárkózást szociális munkások és pszichológusok segítik. Közös szabadidős programokat, sportversenyeket rendeznek. Az intézmény munkavállalási lehetőséget is biztosít, többek között a számítástechnika területén. A képzés tizenkét hónapos, amelyet hat hónapos utógondozás követ. Az intézmény adatai szerint a végzettek 70-75 százaléka sikeresen talál biztos állást. A Vargabetű Klub Műhelyhez a jelentkezés előfeltétele a 8 osztály elvégzése, a képzések ingyenesek.
Kiss Gergely
Segítő szervezetek:
Sziltop Kht.: 2011 Budakalász, Pf. 217 Tel.: 06-26/343-333
Vargabetű Klub Műhely: 1039 Budapest, Táncsics Mihály u. 24. Tel.: 243-9026