FN Vállalkozás

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Webcím: https://24.hu
Frissült: 48 perc 12 másodperc

Nem értük be Romániát a béremelésekkel

51 perc 30 másodperc

Az unión belül ez a harmadik legmagasabb növekedés volt, nálunk nagyobb emelkedést csak Romániában (12,7 százalék) és Lettországban (11,2 százalék) regisztráltak. Az uniós átlag 2,7 százalék volt.

Mivel a munkára rakódó terhek nem növekedtek, sőt a járulékcsökkentés miatt alacsonyabb lett az adóék is, ezért a költségek emelkedése a nettó bérek növekedésében csapódott le. Az Eurostat indexét két komponensére bontva azt láthatjuk, hogy a béremelkedés 12,8 százalékos volt, míg az egyéb költségek 0,7 százalékkal csökkentek.

A szektorális bontásban nagy eltéréseket nem figyelhetünk meg: a legjobban az építőipar bérköltsége emelkedett (10,7 százalékkal), az iparban a ráfordítások 9.4 százalékkal lettek magasabbak, a szolgáltató szektorban pedig 9 százalékos bővülést mutattak – olvasható a Világgazdaságban.

Átlagosan a fizetés negyede megy el lakáshitel-törlesztésre

2 óra 9 perc

Az idén márciusban a lakáshitelek átlagos piaci kamata 4,42 százalék volt, a családi adókedvezmény nélkül számolt nettó átlagbér pedig meghaladta a 220 ezer forintot. 2014 márciusában a nettó fizetés 155 ezer forintot tett ki, a lakáshitelek átlagkamata pedig 7,82 százaléknál járt. Mindez egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitel esetében – feltételezve a kamatok változatlanságát – azt jelenti, hogy 2014-ben a törlesztés 81 ezer forint lett volna, azaz a nettó fizetés több mint felét vitte volna el ? derül ki a BankRáció.hu legfrissebb elemzéséből.  A nettó fizetésnektehát  ez a lakáshitel most a 28 százalékát vinné el, ellentétben a 2014-es helyzettel, amikor több mint az 50 százalékát.

Az idén márciusi helyzet sokkal kedvezőbb, a 220 ezer forintos nettó fizetés alig több mint negyedét, egészen pontosan 28 százalékát kellene a törlesztésre fordítani. A havi törlesztőrészlet pedig közel 20 ezer forinttal került lejjebb

– mondta Trencsán Erika, a BankRáció.hu szakértője. Hozzátette: 2015-ben lépett életbe az adósok védelmét, ezen keresztül a túlzott eladósodás megakadályozását célzó adósségfék-szabályozás, amely bevezette az úgynevezett jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (JTM). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hiteltörlesztés egy-egy család esetében nem haladhatja meg a nettó jövedelem felét.

Nagyon sokféle kamatra van példa

A BankRáció.hu szakembere kiemelte, hogy a bankok közötti egyre élesebb verseny miatt a bankok folyamatosan jelennek meg újabb és újabb ajánlatokkal, ezért a hitelfelvétel előtt érdemes alaposan körülnézni, mert könnyen lehet, hogy nem a számlavezető bank adja a legkedvezőbb feltételeket.

Trencsán Erika szerint az is nagyon fontos, hogy minél hosszabb ideig fix kamatozású lakáshitelt válasszanak az igénylők. A fix kamatozás idejére ugyanis a törlesztőrészlet nem változik, még akkor sem, ha esetleg a kamatkörnyezet és maguk a kamatok is emelkednek. Éppen ezért a fix kamatozású lakáshitelek kiszámíthatóbbak a változó kamatozású társaiknál, ma pedig már a piacon vannak olyan konstrukciók, amelyek a futamidő végéig fix törlesztőrészletet biztosítanak.

A pékek megmondanák, mi az igazi tepertős pogácsa

2 óra 51 perc

A hagyományos tepertős pogácsa uniós eredetvédelem alatt álló különleges mezőgazdasági termék, és mint ilyen, pontosan le van írva, hogyan is kell kinéznie, miből, hogyan kell elkészíteni. A ?Magyar Pékek Fejedelmi Rendje” szerint azonban a termékleírás nem megfelelő, ezért módosítást nyújtottak be. Amúgy a rend kérte anno az uniós minősítést is.

A pékrend szerint többek között a következő paramétereket kellene megváltoztatni:

  • ne 3-5 cm átmérőjű és 25-50 gramm súlyú legyen az igazi tepertős pogi, hanem 3-10 cm-es és 25-100 grammos, mert hogy igény van a nagyobb sütikre is;
  • az omlós tepertős pogi csak ?kerek, henger alakú? legyen ránézésre, nem kell az ?egyenletes” jelző, mivel a kelesztés és sütés során lehetnek kisebb deformációk;
  • az alapanyag ne csak tepertőkrém lehessen, hanem darált tepertő is, csak sertésből, lisztkilogrammonként legalább 300 gramm;
  • sóból 2,5 százalék helyett legfeljebb 3,5 százalék, borsból 0,001% helyett 0,5% százalék mehessen bele, a jellegzetes íz elérése végett;
  • tejföl mellett vizet is lehessen bele tenni a megfelelő állag eléréséhez;
  • többé nem szabnák meg, hogy hány percig kell sütni (mert hogy a sütők különböző teljesítményűek), csak hogy meddig kell keleszteni, illetve hány fokon legyen as ütés.

A leírásban a legjobban ez a mondat tetszett nekünk (ami egyébként nem változna): a tepertős pogácsa

felső része fényes, vörösesbarna színű, kereszt alakban sűrűn rovátkolt, oldala homokszínű, matt, alsó lapja vörösesbarna, matt.

Amennyiben valakinek nem tetszik az új tepertőspogi-definició, az két hónapon belül kifogást nyújthat be, írásban.

Ha már megnevezés, és pékáru: korábban a Pékszövetség kóstolgatta az albán pékeket. Elnökük azt állította, hogy a magyar sütőipari cégek versenyhelyzetét a belföldi piacon rendkívüli mértékben rontják az albán pékségek, melyekből mintegy 500 működik Magyarországon. Az albán pékségek ugyanis Septe József szerint nem tartják be a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, így költségeik, ebből következően áraik is alacsonyabbak, mint a magyar vállalkozásoké. S bár kiderült, hogy ez valóban így van, a Nébih szerint mégsem történt jogsértés, mert az albánok nem kenyérnek, hanem bucinak hívják, amit gyártanak, és az nincs benne a nagy könyvben.

A cukrászok meg az albán fagylaltozókkal vívnak harcot, mert szerintük amit ott árulnak, az igaziból nem is fagylalt, hanem hamisítvány. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnöke, Selmeczi László szerint míg a hagyományos fagyizókban 30 százalékos a gyümölcstartalom a fagylaltokban, addig az albán fagyik gyümölcsöt nem nagyon láttak, növényi tejszínt, habosítót, emulgálószereket viszont annál inkább. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha rosszul választunk, színes és mesterséges levegőt eszünk viszonylag olcsón. Persze tele cukorral, egy normál fagylalt levegőmennyiségének a többszörösét fogyaszthatjuk el.

Fotó: Soós Lajos / MTI

Nagyot kaszált Orbán Ráhel fideszes ügyvédje, Brüsszel most legalább százmilliárdot vasal be rajtunk

3 óra 36 perc
  • Eddig úgy tudtuk, kiválóan teljesített az uniós támogatásokat menedzselő apparátus, a 2017-es munkájuk után ? mint megírtuk ? összesen mintegy 20 milliárd forint céljuttatásnak nevezett pluszpénzt kaptak.
  • Patent lehetett a közbeszerzések ellenőrzése is, hiszen a területet felügyelő Miniszterelnökségen 3,3 milliárdot osztottak szét.
  • Az uniós projektek közbeszerzési ellenőrzését alaposan körbebástyázták külső szakértőkkel. Soha ilyen nagy értékű szerződéseket nem kötöttek tanácsadókkal: például a kancellária 4,8 milliárdos keretmegállapodást kötött erre.
  • Most azonban az derült ki az Európai Bizottság leveléből, hogy a magyar közbeszerzésellenőrzésen átcsusszant szinte minden, a szabálytalanságok zömét nem észlelték se a belső, se a külső munkatársak.
  • Vagy ha igen, nem tettek semmit.
  • A brüsszeli auditorok az ellenőrzés nagymérvű kiszervezését indokolatlannak találták. A tanácsadódíjak egy részét nem fizetik ki, azt a magyar költségvetésnek kell állnia.
  • Ennél is többet kell fizetni az elnézett szabálytalanságok miatt. Százmilliárd forintnál bizonyosan többet.

Sose találtak még ennyi hibát az Európai Bizottság auditorai: 29 közbeszerzési eljárás közül 25-ben súlyos szabálytalanságokat állapítottak meg ? derül ki a magyar hatóságoknak megküldött levélből. Ez a mérlege a tavaly novemberi helyszíni vizsgálatnak, amely a közbeszerzések ellenőrzésének hatékonyságát vizsgálta. Az eredmény pedig nagyjából bukás: mint a múlt héten közöltük, 3-mas besorolást kapott a közbeszerzés ellenőrzési rendszere, ami azt jelenti, súlyos hibákkal, éppencsak működik, jelentős javításokra van szükség.

Minden tizedik eurót visszakéri Brüsszel: százmilliárd forint uniós támogatást bukhatunk Rossz osztályzatot kaptunk Brüsszeltől, a támogatások 10 százalékát visszakérhetik a rendszerhibák miatt.

Alapvetően a Miniszterelnökségen belül működő közbeszerzési felügyeleti főosztály (kff) munkájáról van szó, ez a részleg kulcsszereplő, az ő szabályossági tanúsítványuk nélkül nem kaphat senki uniós támogatást. A brüsszeli auditorok azonban úgy találták, hogy a kff a súlyos szabálytalanságoknak csak a töredékét észlelte. A jelentéstervezet 4 esetet említ, de ezeket is azzal, hogy a kff aztán nem tett hathatós intézkedést a szabálytalanság megakadályozására.

A kormány emelte az előleget, Brüsszel a támogatást is visszakéri

Ami a bukás anyagi következményét illeti, annyi biztos, hogy csak a vizsgált mintában fellelt, és be is árazott szabálytalanság miatt

103,4 milliárd forint (334,6 millió euró) támogatásmegvonást tart indokoltnak az Európai Bizottság. Ez a szerződések teljes értékének a 10,64 százaléka. Ennél azonban jóval vaskosabb lehet a végszámla.

A megújult balatonboglári vasútállomás, ahol a Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy vasútvonal korszerűsítésének és Kaposvár – Fonyód vonalszakasz felújításának átadóünnepségét tartották
Fotó: MTI/Varga György

Az auditorok ugyanis fél tucat rendszerszintű szabálytalanságra bukkantak, emiatt azt kérik a magyar hatóságoktól, hogy tekintsék át az összes operatív program közbeszerzéseit, szűrjék ki a hasonlóan hibás projekteket, és ezeknél is tegyék meg a támogatáslevonást. Például a mintába bekerült, a Szántód-Köröshegy, Fonyód-Kaposvár, és a Budapest-Esztergom vasútrekonstrukció, amelyeknél az auditorok 25 százalékos korrekciót, összesen 27 milliárd forint támogatás megvonását javasolják. Az ok, hogy menetközben 30-ról 50 százalékra emelték a nyertesnek járó támogatáselőleget a gazdaságélénkítés jegyében hozott kormányrendelet nyomán. Az eljárásokat még a 2015. november előtti szabályoknak megfelelően írták ki, 30 százalék előleggel, a nyerteseknek viszont már a 2015. november utáni új szabályozás alapján 50 százalékra módosították az előleget. Az uniós logika szerint sérült az esélyegyenlőség, a magasabb előleg ismeretében többen pályáztak volna  a munkáért, ami a versenynek és így a vállalási árnak is jót tett volna.

Bőven lesz hasonló eset, a Világgazdaság még 2016-ban számolt be a Duna Aszfalt Kft. esetéről: az M35 autópálya 20 kilométeres szakaszára szóló 47 milliárdos kontraktusban írták át a kérhető előleget 14 milliárdról 23,5 milliárdra. Kötelező volt az előleg emelése a konkrét projektekben, sőt Lázár János akkori kancelláriaminiszter a rendelet visszamenőleges alkalmazását is parancsba adta. Ilyen tartalmú dokumentum eljutott még Brüsszelbe is.

Jogi segítséget kértek, de szabálytalanság lett belőle

A támogatásemelés ? és a szabálytalansági lista ? talán legperverzebb darabja a Miniszterelnökség saját, összesen 4,8 milliárdos keretszerződése, amelynek az volt a célja, hogy a külső tanácsadók közbeszerzési és jogi segítséget nyújtsanak, az uniós támogatások felhasználása szabályosan történjék. A támogatáselőleget jellemzően nagy értékű beruházásoknál alkalmazzák, hogy a munkakezdéshez szükséges költségeknek legyen fedezete. Bár a tanácsadás esetében nincs ilyesfajta befektetés, a kötelező előlegemelésbe azonban a tanácsadói kontraktusok is beleestek.

A tanácsadói szerződés a Miniszterelnökség házi beszállítóinak számító SBGK, a Nagy és Kiss ügyvédi irodák, valamint az Ész-Ker Kft. alkotta konzorciummal köttetett. Az auditorok nem a tagok kapcsolatrendszerét firtatták, bár az is figyelemreméltó. Az Ész-Kert Lázárhoz közelálló cégként emlegetik, többségi tulajdonosa Kárpáti Péter György úgy is ismert, mint akinek közös cége van Tiborcz István miniszterelnöki vő üzlettársával, Hamar Endrével. Az Ész-Ker igen sikeres a kancellária tenderein, 2016 júliusa és 2017 február vége között például mintegy 9 milliárd forintnyi tanácsadói szerződést köthetett az SBGK Ügyvédi Irodával közösen. Az SBGK meghatározó munkatársa Bajkai István, a Fidesz egyik alapító tagja, aki Orbán Ráhel jogi képviseletét is ellátta már.

Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A méretes tanácsadói szerződéssel leginkább az volt a baja az auditoroknak, hogy a kff a tevékenységének (tehát az ellenőrzés) zömét kiszervezte, és szerintük ilyen mértékben ez indokolatlan. A kiszervezés aránya 2015. november és 2017. között:

  • 824-ből 646 (78 százalék) minőségbiztosítás (felhívás ellenőrzése),
  • 287-ből 273 (95 százalék) szerződés odaítélése, szabályossági eljárás
  • és 121-ből 110 (91 százalék) szerződések módosításának ellenőrzése.

A kiszervezéssel kapcsolatban azt is megállapították, hogy összeférhetetlenséghez vezethet. A magyar közbeszerzéseknél a pályázat kiírójának kötelező igénybe venni az úgynevezett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót (FAKSZ). A Miniszterelnökségnek dolgozó konzorcium három tagja aktív ezen a piacon, s mivel a kff tevékenységének zöme ki van szervezve, valószínűsíthető, hogy olyan eljárások kerülnek a konzorcium vizsgálati menetrendjébe, amelyhez korábban valamelyikük tanácsot adott FAKSZ-ként. A magyar hatóságoknak küldtek is az auditorok egy olyan projektet, ahol a közbeszerzési tanácsadó az Ész-Ker, és ahol az ellenőrzés ki van szervezve a konzorciumnak. Ebben az esetben sem a közbeszerzési tanácsadási díjat, sem a kff igazolás díját nem fizeti az EU az összeférhetetlenség miatt. Ennél nagyobb veszteséget vetít előre az Európai Bizottság kérése: a kff-nek ki kell szűrnie az ehhez hasonló összeférhetetlen projekteket és ezeknél is el kell végezni a levonást.

Tíz százalék vagy nézzünk meg mindent nagyítóval

A Miniszterelnökség nem reagált a megkeresésünkre, nem válaszolt arra, mennyire becsülik az összes támogatásmegvonás összegét. Egyelőre azt sem tudni, hogy a pénzügyi korrekció melyik módszerét választják a az Európai Bizottság által javasolt változatok közül. A felkérés mindenesetre az, hogy a rendszerszintű szabálytalanságok miatt a magyar hatóságoknak valamennyi operatív programból ki kell szűrniük az érintett, azaz szabálytalan szerződéseket és megállapítani, hogy összesen mennyi támogatást kell levonni, majd végrehajtani a korrekciót. Ez annyiból áll, hogy az esedékes számlabenyújtás alkalmával ennyivel kisebb összegről küldhetünk számlát Brüsszelbe. De alternatív megoldásként

a magyar fél választhatja azt is, hogy a kff ellenőrzéseken átment valamennyi szerződésre átalánykorrekciót alkalmaz, ami a vizsgált mintában talált hibaaránynak megfelelően 10 százalék támogatásmegvonás lehet.

Akkor, ha a magyar fél maradéktalanul elfogadja az Európai Bizottság javaslatait. Ha nem, akkor a megállapításokkal kapcsolatban megteheti észrevételeit, a válaszadásra két hónap áll rendelkezésre.

Kiemelt képünkön: Aszfaltterítő gép munka közben. A kivitelezés alatt lévő M35-ös autópálya 60-as kilométerszelvényének jobb oldali pályáján, Derecske határában a második aszfaltréteget építik be.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Legyünk felelősek!

9 óra 37 perc

?Napjainkban széleskörben elfogadott a nézet, hogy ha az üzleti megfontolások maradnak elsődlegesek, akkor értékes természeti erőforrásaink felhasználása hamar túllép földünk teljesítőképességén. Extrém időjárás, természeti katasztrófák, a klímaváltozás hatásainak csökkentésére és az alkalmazkodásra tett sikertelen kísérletek benne vannak az öt legrizikósabb tényezőben, mind az előfordulás valószínűsége, mint a hatás tekintetében.? ? mondta Virgine Helias, a Procter & Gamble Globális Fenntarthatósági Részlegének alelnöke, a Világgazdasági Fórum legújabb Globális kockázatok című jelentése nyomán.

A P&G hisz abban, hogy fejlődő környezetünkben a bevett szokások azonnali változtatására és új üzleti modellek létrehozására van szükség, hogy lehetővé váljon a felelősségteljes fogyasztás, és új értékek jöhessenek létre. Éppen ezért a cég felelősséget és vezető szerepet vállal ezen a területen, és folyamatosan növelni kívánja célkitűzéseit a fenntarthatóság érdekében.

?A P&G közel két évszázaddal ezelőtti alapítása óta mindig osztoztunk abban a hitben, hogy az általunk létrehozott márkák jobbá tehetik a világot. ? tette hozzá Helias. ? Hisszük, hogy képesek vagyunk felelni a felmerülő, jót és a növekedést célul kitűző igényekre. Az általunk kiszolgált ötmilliárd ember egyedi felelősséget és lehetőséget jelent számunkra, hogy innovációs képességeinkkel támogassuk a párbeszéd létrejöttét, befolyásoljuk a hozzáállást és megváltoztassuk a viselkedést, és így hozzásegítsük termékeink felhasználóit a pozitív változások eléréséhez.

 

De mit is jelent a fenntarthatóság ezen a szinten?

A vállalat szerint a működési folyamatokban megvalósuló fenntarthatóság majdnem olyan fontos, ha nem még fontosabb, mint a fenntarthatósági stratégiák kialakítása és a folyamatos innováció megvalósítása. Az utóbbi években jól látható fejlődésen ment keresztül ez a terület, elősegítve a P&G 2020-as céljainak beteljesítését, amelyek fókuszában a klíma, a víz és a hulladék áll. A biomasszából nyert áram és szélenergia által működő üzemek, az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a gyárak által felhasznált víz mennyiségének csökkentése mind hozzájárultak a pozitív eredmények eléréséhez. A vállalat gyárainak 80%-a már nem termel hulladékot a szeméttelepek részére, és nagyjából személyenként 1,5 liter vizet spóroltak meg víz-megóvási tevékenységükkel, amely által a gyártás során 27%-kal csökkent a vízfelhasználás az üzemekben.

A P&G 2030-ra tovább kívánja csökkenteni a gyártás okozta ökológiai lábnyomát, a 100%-ban megújuló energiával működő üzemeivel az üvegházhatású gázok kibocsátása felére fog csökkenni. A vállalat egy cirkuláris vízfelhasználás kidolgozására törekszik, amelynek nyomán legalább 5 milliárd liter víz származik majd körkörös forrásokból.

A P&G mottója szerint a jövő sikeres vállalkozási a fenntartható vállalkozások lesznek. Ez az egyetlen járható út ? állítják.

?Az eddig elért eredményeinkre támaszkodva, fenntartható fejlesztéseinkre fókuszálva, partneri együttműködések és az új cirkuláris megoldásokért tett egyesített erőfeszítéseink által jelentős fejlődésen megyünk keresztül, így fokozatosan közelebb kerülünk céljaink eléréséhez és a pozitív változáshoz, amit látni szeretnénk a világban.? ? foglalta össze az alelnök.

Ezek megvalósításának egyetlen módja, ha mindenki aktívan részt vesz benne. A világnak mindenkire szüksége van ezen az utazáson, éppen ezért a vállalat eltökélt szándéka, hogy aktívan bevonja, támogatja és jutalmazza munkavállalóit, felismerve és méltányolva erőfeszítéseiket.

 

Forrás és további információ

Csőbe húzták a barcikaikat az elévült szemétdíjakkal, aki fizet, bánhatja

v, 2018-06-17 10:30

Fizetési felszólító levelet kapott 1242 kazincbarcikai nemrégiben 2012-2014-es hulladékdíj-tartozása miatt  a Barcikapark Nonprofit Kft.-től. Késedelmi kamatot nem számítottak fel, viszont azt írták, hogy aki nem fizet, annak minden további felszólításért 5000 forintot fognak felszámítani.

Olvasónk is a címzettek között volt, és nem értette:

  • miért most, 4-6 év után jutott eszükbe ?szólni?, hogy szerintük nem fizette be anno a csekkeket,
  • hogy lehet, hogy az öt éven túli követelések még nem évültek el,
  • mire számítanak fel a további levelekért 5000 forintot?
Bánhatja, aki önként fizetett

A Barcikapark Nonprofit Kft.-nek 2012. január 1. és 2014. december 31. között volt megbízása arra, hogy a városban beszedje a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat. De ettől még megtehetik, hogy most próbálják meg behajtani a követeléseiket. Bíróságon viszont nem lehetne behajtani az öt éven túli tartozásokat.

Egy valamit azonban nem biztos, hogy tudnak a barcikaiak. Aki a felszólításra önként kifizette az elévült tartozást, az már nem követelheti vissza az összeget. Ezt  írta megkeresésünkre a cég, és  megerősítette az infót a Budapesti Békéltető Testület (BBT) is. Ez rossz hír azoknak, akik nem vonták kétségbe a tartozás jogosságát, holott lett volna rajta megkérdőjelezni való.

Jogos a követelés?

A cég összesen 61,9 millió forint évekkel ezelőtti hátralékot próbál behajtani, és az összeg nagyobbik részével (44,2 millió forinttal) nekik tartoznak az emberek, a többivel az önkormányzatnak. Ez azt jelenti, hogy átlagosan közel 50 ezer forintos összeg szerepelhetett a felszólítókon, így 4-6 év után.

A városháza épülete Kazincbarcikán.
Fotó: Földi Imre / MTI

A Barcikapark azt írta, csak valós tartozásról küldtek levelet, s ha innen nézzük, aki tartozik, az tényleg fizessen. Hozzátették, sok a reklamáció, de eddig senki nem tudta csekkel, vagy átutalási dokumentummal bizonyítani, hogy a cég tévedett volna a 4-6 évvel ezelőtti nemfizetésekkel kapcsolatban.

Viszont ha azt nézzük, hogy részben elévült, bíróságon már nem behajtható összegekről lehet szó, amit ha kifizet az ügyfél, akkor már hiába kérné vissza az elévülésre hivatkozva, akkorügyes bepróbálkozás az 5000 forint/levél fenyegetéssel megtoldott fizetési felszólító.

Elévült, vagy nem? Elévülés

A hulladékdíjnál nincs nevesített elévülés, így az általános öt év érvényes. A villamos energia, és földgáz szolgáltatásnál két év, a hírközlési szolgáltatásoknál pedig egy év az elévülési idő, ahogy korábban is írtuk. Ennek ellenére a szolgáltató az elévülés után is küldhet fizetési felszólítást, ez nem tilos. Az ügyfél pedig hivatkozhat elévülésre ? ezt egy panaszlevélben be kell jelentenie a szolgáltató felé. A békéltető eljárásban is külön jelezni kell az elévülés vélelmét, mert hivatalból azt nem lehet figyelembe venni.

A Barcikapark Nonprofit Kft. szerint a 2012-es tartozásoknál sem lehet elévülésről beszélni, mert 2013-ban küldtek ki felszólító leveleket az érintetteknek, és akkor innen számít az öt év. A Békéltető Testület viszont azt írta lapunknak, hogy (az akkori szabályok szerint) amennyiben a cég  nem tudja bizonyítani, hogy évről-évre küldött fizetési felszólítást, akkor megalapozatlan is lehet a követelés.Így ha a cég csak egyszer, 5 éve küldött értesítést a tartozásokról, az kevés lehet ahhoz, hogy megálljanak a követelései.

Olvasónk kérte, igazolják, hogy küldtek már fizetési felszólítást neki, illetve édesanyjának, aki szintén érintett. A céges kézbesítési könyvből az derült ki, hogy neki valóban küldtek levelet, és valaki alá is firkantotta, hogy átvette. De hogy ki, arra nem jött rá. Édesanyjánál viszont nem volt a kézbesítési könyvben igazolt átvétel ? emiatt panaszt is tett a cégnél, mondván, elévült a követelés.

  • Csakhogy az idős nő eddigre már kifizette a lejárt, több mint húszezer forintos tartozást. És mivel ezt önként tette, elvileg nem kérheti vissza az összeget.
  • De mivel nem tudta a cég bizonyítani, hogy küldtek volna egyetlen fizetési felszólítást is korábban, így megalapozatlan is lehetett a követelés.

Akkor most kinek van igaza? Jogos volt-e a követelés, vagy sem? Visszajár a befizetett összeg, vagy nem? A békéltetők látatlanban nem vállalták, hogy megválaszolják ezeket a kérdéseket. Azt javasolták, hogy az érintettek minden dokumentumot nyújtsanak be hozzájuk, hogy ingyenesen és gyorsan kivizsgálhassák az ügyüket.

5000 forint egy levél? Ez komoly?

Megkérdeztük a céget, mi alapján számítják fel a további felszólítólevelekért az 5000 forintos adminisztrációs díjat. Mi kerül ennyibe? Ez annál is inkább érdekes, mert bár a behajtással összefüggő költségeket is követelhetik az adóson, de csak a ténylegesen felmerülőket.

A Barcikapark azt írta, az 5000 forint a fizetési felszólítás anyag- és időarányos bérköltsége átlagolva az összes felszólítottra. Hozzátették, hogy mivel négy cég alkalmazottai is foglalkoznak az ügyekkel, ez növeli a költségeket.

Azóta már a NAV hajthatja be

A Budapesti Békéltető Testület válaszából az is kiderült, hogy míg korábban nem voltak részletes szabályok, azóta számos törvényi változás történt, ami szigorította a hulladékdíjakkal kapcsolatos fizetési felszólítások kiküldésének rendjét, érintette az elévülést, valamint átírta a tartozások behajtását is. Jelenleg az a szabály, hogy 30 napon belül fizetési felszólítást kell küldeni, és ha további 45 napon belül nem fizet a fogyasztó, akkor a NAV-hoz kell fordulni, és az adók módjára hajtja be a díjhátralékot, illetve a késedelmi kamatot is, amit aztán átutal a szolgáltatónak.

A fogyasztóknak továbbra is legalább öt évig érdemes megőrizniük a befizetést igazoló csekkeket, illetve átutalási bizonylatokat. Illetve mivel adók módjára behajtható tartozásról van szó, inkább hat évig.

Ezért szereti annyira az Aldi és a Lidl a részmunkaidőt

szo, 2018-06-16 11:30

Nem fenékig tejfel részmunkaidőben dolgozni a diszkontláncoknál, sőt ez a pénzlenyúlás egyik formája – állítja a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSz) elnöke. Pedig nagyon is vonzó lehetőségnek tűnhet hat órában megkeresni annyit, mint nyolcban.

Hat órában havi 178-204 ezer forint az ajánlat

A Lild zömmel nyolcórás állásokat hirdet, de honlapján voltak kurtábbak is, például hatórás bolti munka,

  • Agárdon bruttó 197 ezer forint,
  • Mohácson és Pécsett 200 ezer forint,
  • Székesfehérváron, Bicskén és Oroszlányban 212 ezer forint kezdőfizetéssel.

Ezekbe a bruttó értékekbe beleszámítottak két juttatást is, mintegy nettó 19 ezer forint értékben, szóval maga a bruttó kereset valójában ennyivel kevesebb.

Az Aldi állásoldalán a bolti munkánál (eladó, árufeltöltő) kizárólag részmunkaidős ajánlatokat találtunk, heti 20, 25, illetve 30 órásat (ami napi 4-5-6 órát jelent). Náluk országosan egységesek a bérek.

  • Az árufeltöltő heti 20 órában bruttó 95 800, illetve 25 órában 119 750 forintos kezdőfizetést kaphat. Ők a legmagasabb elérhető bért is közlik, ez 124 235, illetve 155 293 forint.
  • A bolti eladó heti 25 órában bruttó 170 168 forinttal kezdhet, 30 órában pedig 204 202 forinttal, és végül elérheti a bruttó 220 293, illetve 264 352 forintot.

A Blokkk.com májusi összefoglalója szerint a boltokban fizikai munkát végzőknél a havi bruttó átlagkereset (nem kezdő!) nyolc órában 215 ezer forint. Ehhez képest jól hangzik a hatórás bér a két német multinál. Sőt az Aldiban a nagy boltok nyolcórás 246 ezer forintos átlagát is felülmúlhatja hatórásként az, aki eléri eladóként a maximumot.

A KDFSZ elnöke azonban nem ennyire lelkes, mert Bubenkó Csaba azt tapasztalta, hogy a részmunkaidő kiszolgáltatottá teheti a dolgozókat. Sőt, szerinte

mindez a törvényes pénzlenyúlás hivatalos formája.

Bubenkó Csaba
Fotó: Soós Lajos / MTI Trükkök a bérköltségek csökkentésére

Ha valakit nyolc órás munkára jelentenek be, akkor a Munka Törvénykönyve nem ad lehetőséget arra, hogy négy óránál kevesebbet dolgoztassa naponta a munkáltató. Ha viszont részmunkaidősről van szó, akkor négy óránál rövidebb munkaidőre is be lehet hívni a dolgozót.

Ami jó a cégnek, mert felettébb rugalmassá teszi a munkaszervezést. Ezzel szemben a dolgozóknak nem feltétlenül jó, hiszen ha behívják mondjuk két órára, akkor alig keres, a napja jó része mégis elmegy a készülődéssel, az esetleges utazással. Vagy éppenséggel hazaküldik, ha úgy látják, hogy nincs annyi munka. A munkaidőkeret és a részmunkaidős foglalkoztatás ezt lehetővé teszi. A cégek pedig ilyen módon is csökkenthetik a bérköltséget. Ha nyolcórás dolgozót küldenének haza, akkor a nyolc órát kellene kifizetni neki, hiába küldték haza előbb.

Bubenkó szerint a részmunkaidő+munkaidőkeret kombó másik hátránya akkor jelentkezik a dolgozó számára, ha egy-egy nap többet kell dolgoznia, mint amennyire felvették. Úgy tudja ugyanis, hogy ameddig tart a munkaidőkeret, addig nem kell a cégnek műszakpótlékot, túlórát fizetnie, csak akkor, ha már a munkaidőkeretet meghaladták. Ezen az egy ponton Vida Sándor munkajogász pontosított. A részmunkaidőnél a napi munkavégzés idejét határozzák meg, és ha többet kell dolgozni, az túlmunka, és jár rá a pótlék. Amennyiben nem fizetik ki, az nem szabályos. Ha pedig a részmunkaidős munkavégzése éjszakára esik, a munkabért kell úgy meghatározni, hogy magasabb legyen, és jelezni, hogy a pótlék benne van a munkabérben.

A Lidlben a többség nyolcórás

Mind az Aldi, mind Lidl teljesen korrektnek tartja a foglalkoztatási gyakorlatát – derült ki a szakszervezeti vezető által sérelmesnek talált dolgokra lapunknak adott válaszokból.

A Lidl Magyarország munkavállalóinak több mint 70 százalékát 8 órában, 25 százalékát 6 és 7 órában, míg 5 százalékát 1-5 órában foglalkoztatja. A vállalat az üzleteiben és raktáraiban dolgozó fizikai munkavállalóknál a napi óraszámtól függetlenül 3 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, a törvényi előírásoknak megfelelően.

Fotó: Róka László: MTVA/Bizományosi

Amennyiben a munkavállalónak a keretidő végén túlórája keletkezik, a vállalat a keretidő végén pótlékokkal együtt biztosítja ennek kifizetését. Ha pedig a keretidőn belül lesz munkaterven felül túlóra, akkor az aktuális hónap végén fizetik ki a pótlékkal kiegészített bért ? írta a cég.

Az Aldinál szinte mindenki részmunkaidős

Az Aldi megerősítette, hogy náluk a dolgozók jelentős aránya részmunkaidős. Különösen az értékesítési dolgozók választják ezt a lehetőséget ? az üzletvezetők kivételével a bolti dolgozók majdnem 100 százaléka részmunkaidőben dolgozik. A logisztikai dolgozóknál is jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás, de kisebb arányban előfordul az ügyviteli területeken is. A ?részmunkaidőt választják? fordulat némi csúsztatás, mert a cég eleve részmunkaidős állásokat hirdet, mint weboldalukon is láthattuk.

Azt állítja, hogy a bérezési és juttatási csomagjaik révén munkatársaik részmunkaidőben is olyan jövedelemben részesülnek, mint máshol 40 órában, egyúttal több idejük marad családjukra, barátaikra.

Fotó: Daniel Leal-Olivas / AFP

Nem titkolták azt sem, hogy előfordul túlmunka. Arra hivatkoztak, hogy a kereskedelemben is jellemző szezonalitás kihat a munkaidőre. Idén például gyakoriak a hosszú hétvégék, és előtte megélénkül a forgalom, az ünnepnapokat megelőző időszakokban szintén, ilyenkor pedig több munkát várhatnak el a dolgozóktól, mint amennyiben megállapodtak. De ebben sincs semmi szabálytalan. Náluk is munkaidőkeretet alkalmaznak, ezt és a túlórák elszámolását a Munka Törvénykönyvének szabályai szerint végzik.

Arra egyik cég sem reagált, jellemző-e náluk, hogy a részmunkaidősöket időnként berángassák a szerződöttnél rövidebb időre, vagy 1-2 óra után hazaküldjék, illetve hogy szorgalmazzák-e a pótlék helyetti szabadnapot.

650 millióért őriznek kórházakat, használaton kívüli egészségügyi ingatlanokat

p, 2018-06-15 14:26

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz tartozó, illetve vagyongazdálkodásába tartozó egyes – többnyire használaton kívüli – ingatlanok, kórházak őrzés-védelmi, illetve recepciós feladatokra írt ki pályázatot.

  • Nemcsak az ÁEEK központi épületét őrzik, hanem például
  • a Gyógyszerészeti Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (Gyemszi),
  • a Budagyöngye Kórház,
  • a tatabányai szanatórium,
  • a pécsbányatelepi kórház,
  • a pécsi szanatórium őrzés-védelmét is így oldják meg a következő két évben.

Két cég nyerte el az összesen csaknem 650 millió forintos megbízást. A Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft. és a Profil-Véd Kft. húzta be a bizniszt.

150 millióért vennének bútort Matolcsyék

p, 2018-06-15 13:45

A Magyar Nemzeti Bank bútorok beszerzésére írt ki pályázatot, két részben, 70 millió forintért (900 darab ülőbútor), illetve 80 millió forintért (1800 darab irodai bútor). Ezek szerint egy ülőbútorra átlagosan 77 ezer forintot számoltak, egy irodai bútorra pedig 44 ezer forintot.

Hogy mi lesz azokkal a bútorokkal, amiket jelenleg használnak Matolcsyék a jegybank különböző épületeiben, azt nem tudni.

Az MNB korábban többek között sok tízmilliós szőnyegvásárlásával borzolta a kedélyeket, amikre Matolcsy György elnök adott érdekes magyarázatot:

Matolcsy váratlan magyarázattal állt elő, miért vett 23 millióért négy szőnyeget az MNB Veszélyben a magyar kézi szőnyegszövési szakmakultúra fennmaradása.

Legutóbb pedig a nevezetes villavásárlással került be a hírekbe a jegybankelnök, illetve a fia:

Jól tud alkudni Matolcsy fia, 100 millióval olcsóbban vette meg a luxusvillát, amiben apja lakik Másik cége, a patinás Balaton Bútor nyeresége az előző évinek az 1400-szeresére duzzadt.

Kiemelt kép: Beliczay László / MTI

Gyengén muzsikált a Tesco Közép-Európában

p, 2018-06-15 12:52

A legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat a Londoni Értéktőzsdén pénteken közzétett beszámoló szerint a május 26-án zárult 13 hétben csoportszinten 1,8 százalékkal növelte forgalmát. Az átlagon belül a nagy-britanniai és az írországi bolthálózat forgalmának értéke változatlan árfolyamon, összehasonlítható eladótérre számolva 3,5 százalékkal nőtt negyedéves alapon a vizsgált időszakban.

A közép-európai Tesco-hálózat értékesítése ugyanakkor 1 százalékkal csökkent az idei pénzügyi év első negyedében, annak ellenére, hogy a térségi Tesco-hálózat által kínált friss élelmiszerek kereslete 1 százalékkal nőtt, és Magyarországon általában is javult a cég teljesítménye.

A Tesco pénteki beszámolója szerint a közép-európai értékesítés negyedéves visszaesésének oka az, hogy a vasárnapi és ünnepnapi nyitvatartás szigorításai miatt

Lengyelországban hat, Szlovákiában négy kereskedési nappal kevesebb volt ebben a negyedévben, mint az előzőben.

A Tesco kimutatása szerint a cég összehasonlítható alapon számolt közép-európai értékesítési teljesítménye a tavalyi pénzügyi év négy negyedéve közül a legutóbbi háromban növekedett, 0,6, 0,8, illetve 0,4 százalékkal.

A Tesco a tavalyi pénzügyi év egészében kiugróan jól teljesített: az áprilisban közzétett egész éves beszámoló szerint a cég eredménye több mint a negyedével javult 2017-2018-ban, a közép-európai Tesco-hálózat eredménye pedig több mint a kétszeresére nőtt. Az idei pénzügyi év első negyedének értékesítési teljesítményéről szóló pénteki tájékoztatóhoz fűzött kommentárjában Dave Lewis, a Tesco vezérigazgatója hangsúlyozta: a cég a kitűzött növekedési terveknek megfelelően teljesít, és elégedett az üzletmenet lendületével.

Lewis, aki 2014 őszén vette át a cég vezetését, azonnal teljes gazdálkodási fordulatot hirdetett meg, miután a Tesco nem sokkal korábban több százmillió fontos eredmény-túlkönyvelési botrányba keveredett, és a botrány kirobbanása után, 2015 februárjában zárult teljes pénzügyi évéről 6,33 milliárd font (több mint 2300 milliárd forint) veszteséget jelentett. Ez volt a Tesco évszázados történetének eddigi legrosszabb éves eredménye, és a modern brit gazdaságtörténetben is az egyik legnagyobb éves vállalati veszteség. Az idei pénzügyi év első negyedének értékesítési teljesítményéről szóló beszámoló pénteki közzététele után a Tesco részvénye 1,80 százalékos nyereséggel 2,54 font felett járt a Londoni Értéktőzsdén.

785 millióba kerül az első lépés a Debrecen-Békéscsaba-Szeged gyorsforgalmihoz

p, 2018-06-15 12:44

Nem siette el a döntést a NIF Zrt. ? egy tavaly októberben kiírt közbeszerzési pályázatnál csak most lett meg az eredmény. A Debrecen-Békéscsaba, illetve Békéscsaba-Szeged gyorsforgalmi utak összekötésével kapcsolatos tervezési szerződés, hatástanulmány, hatásvizsgálat és engedélyeztetés összesen több mint 785 millió forintba fog kerülni.

A beruházást még 2016 októberében jelentették be, azóta tehát nem sok erőlelépés történt eddig. Lázár János azt mondta akkor, hogy a tervezett közútfejlesztési beruházások a jelentős ipari és gazdasági övezetek elérésének javítását szolgálják majd. Az eredeti terv az volt, hogy a 2×2 sávos összeköttetés kivitelezését idén kezdik el.

A tenderen két részben hirdettek eredményt.

  • A Debrecen-Békéscsaba szakasz előkészítését az ÚT-TESZT Mérnöki és Szolgáltató Kft., akik a becsült 400 millió forint helyett 437 millió forintért fognak dolgozni.
  • A Békéscsaba- Szeged gyorsforgalmi előkészítését pedig a Roden Kft. és a Tura-Terv Kft. végzi, csak ők a becsült 400 millió forint helyett 349 millióért.

A Tura-Terv tervezte többek között a székesfehérvári nyugati elkerülő út egy szakaszát, A Roden alvállalkozóként részt kapott a 9 milliárdos traim-train projektben, az Út-Teszt neve pedig például a M86 gyorsforgalmi út Szeleste-Csorna közti 41 kilométeres szakaszának a tervezéséről lehet ismerős.

Kiemelt kép Rosta Tibor / MTI 

785 millióba kerül az első lépés a Debrecen-Békéscsaba-Szeged gyorsforgalmihoz

p, 2018-06-15 12:44

Nem siette el a döntést a NIF Zrt. ? egy tavaly októberben kiírt közbeszerzési pályázatnál csak most lett meg az eredmény. A Debrecen-Békéscsaba, illetve Békéscsaba-Szeged gyorsforgalmi utak összekötésével kapcsolatos tervezési szerződés, hatástanulmány, hatásvizsgálat és engedélyeztetés összesen több mint 785 millió forintba fog kerülni.

A beruházást még 2016 októberében jelentették be, azóta tehát nem sok erőlelépés történt eddig. Lázár János azt mondta akkor, hogy a tervezett közútfejlesztési beruházások a jelentős ipari és gazdasági övezetek elérésének javítását szolgálják majd. Az eredeti terv az volt, hogy a 2×2 sávos összeköttetés kivitelezését idén kezdik el.

A tenderen két részben hirdettek eredményt.

  • A Debrecen-Békéscsaba szakasz előkészítését az ÚT-TESZT Mérnöki és Szolgáltató Kft., akik a becsült 400 millió forint helyett 437 millió forintért fognak dolgozni.
  • A Békéscsaba- Szeged gyorsforgalmi előkészítését pedig a Roden Kft. és a Tura-Terv Kft. végzi, csak ők a becsült 400 millió forint helyett 349 millióért.

A Tura-Terv tervezte többek között a székesfehérvári nyugati elkerülő út egy szakaszát, A Roden alvállalkozóként részt kapott a 9 milliárdos traim-train projektben, az Út-Teszt neve pedig például a M86 gyorsforgalmi út Szeleste-Csorna közti 41 kilométeres szakaszának a tervezéséről lehet ismerős.

Kiemelt kép Rosta Tibor / MTI 

Kiterjesztett valósággal az ökobarátabb világért

p, 2018-06-15 12:22

A szervezet elsősorban digitális oktatással foglalkozik, amelyen belül előtérbe helyezik az okostelefonnal és táblagéppel színesített programokat. Az alapítvány célja a környezetvédelemmel kapcsolatos szemléletformálás a gyermekek körében.

A Pro Gemmo Alapítvány idén az Invitech Innomax Díjon a nonprofit kategóriában szerepelt eredményesen, és a hat győztes szervezet egyike lett. Egy digitális munkafüzettel pályáztak: a kiadvány és a hozzá letölthető applikáció segítségével a diákok praktikus ötleteket kaphatnak ahhoz, hogy mit jelent a környezettudatosabb és ökobarátabb élet.

Az augmented reality-t (AR), vagyis a kiterjesztett valóságot alkalmazó fejlesztésünk lényege, hogy a meglévő statikus információkra digitális tartalmat tudunk vetíteni. Ezek a plusztartalmak fenntarthatósági és szemléletformálási üzenetekből állnak. Mivel a gyerekek zsebében nagyon sokszor már ott van az okostelefon, vagy táskájukban a tablet, így kvázi jó célra használjuk ezeket az eszközöket az oktatásban ? összegezte Simkó József, az alapítvány ügyvezető kurátora.

Másik innovatív ötletük, hogy létrehoztak egy úgynevezett interaktív makettházat. Ezen keresztül jól tudják modellezni a különböző energiahatékonysági megoldásokat, így például a megújuló energiával foglalkozó és azt hasznosító berendezéseket. Ilyen lehet a többi között a napelem, a napkollektor vagy a szürkevíz-hasznosító. A tanulók ezeket a berendezéseket interaktív módon tudják kezelni, és játékosan meg tudják érteni a működésüket.

A digitalizáció egyre fontosabb az oktatásban

Simkó József kérdésre válaszolva elmondta: a hagyományos módszerek többnyire statikus oktatási módszereket jelentenek. Ugyanakkor a digitálizáció napjainkban alapvető fontosságú, hiszen az élet számos területén látható az előretörése, másrészt a gyermekek is egyre többet használják az okoskészülékeket.

A Pro Gemmo Alapítvány munkatársai amellett, hogy az általános iskolákban oktatnak, igény esetén a tanároknak is szívesen segítenek, hogy miként érdemes ?zöld? digitális megoldásokkal színesíteni az órákat.

Elismerés és jó referencia az innovációs díj

Úgy gondolom, hogy az Invitech InnoMax Díj nagyobb ismertséget adhat a fejlesztéseinknek, és az iskolák kíváncsibbak lehetnek ránk és a munkánkra. Bízunk benne, hogy az elismerés abban is segít, hogy még több oktatási intézménybe el tudjunk jutni, és még több környezetvédelmi órát tarthassunk. A díjjal járó támogatást az alapítvány további fejlesztéseire fordítjuk ? részletezte az ügyvezető.

Az Invitech tavasszal Business és Nonprofit kategóriában osztotta ki az InnoMax Díjakat, a nyertesekről itt olvashat részletesen.

Tervek a következő tanévre

A nonprofit szervezet munkatársai folyamatosan tartanak interaktív előadásokat a fenntartható fejlődés, klímaváltozás és megújuló energiák témakörében az ország különböző általános iskoláiban. Ezen kívül a Magyar Természettudományi Múzeum gyöngyösi Mátra Múzeumában ? annak négy termének átalakítását követően ? 72 előadást fognak tartani négy félév során.

?Az oktatási intézményektől több megkeresés is érkezett hozzánk, hogy mutassuk meg a digitális oktatással kapcsolatos elképzeléseinket, és konkrétan azt, hogy miként lehet alkalmazni a kiterjesztett valósággal működő tartalomközvetítési módszert a mindennapi oktatás során. Ez az együttműködés és közös munka jelenleg is folyamatban van? ? tette hozzá Simkó József.

Kiemelt kép: Thinkstock

100 millióval drágul a Komáromi Csillagerőd

p, 2018-06-15 10:11

Másfajta mélyépítési, alapozási és víztelenítési munkákat kíván meg a Komáromi Csillagerőd felújítása, mint eredetileg gondolták, ezért összességében 100 millió forinttal drágul az amúgy sem olcsó projekt – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából.

Így most a cech nettó 5,28 milliárd forintra tehető.

A zsíros megbízást természetesen udvari, vagyis a kormányzati közbeszerzéseken jól szereplő, jobboldali üzletemberek érdekeltségeinek számító építőcégek nyerték el:

  • A West Hungária Bau Kft., amely Orbán Viktor kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a volt cége (amely azóta is nyeregben maradt, hogy három éve a vej hivatalosan kiszállt a vállalkozásból),
  • Az Épkar Zrt., amely ezzel a West Hungária Bauval máskor is összeállít, például a Károlyi?Csekonics-palotaegyüttest újítják fel közel 11 milliárdért, de ez a cég újította fel a Hajós Alfréd Uszodát, amely a vizes-vb után négy hónappal is drágult, és egy viharban beázott, és Mészáros Lőrinc cégeivel többször indult közösen
  • valamint a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. végzi a munkát.

A NAV nem halaszt, július elsejétől kötelező az online számlázás

p, 2018-06-15 08:55

2018. július elsejétől éles üzemben fogadja a vállalkozások számláinak adatait az Online Számla rendszer, írta a NAV egy héttel ezelőtti közleményében. Szerdán egy szakmai konzultáción az adóhatóság megerősítette, nem terveznek halasztást, és szerintük mindennel el fognak készülni az indulásig, számolt be a Számlázz.hu.

A lényeg: július elsejétől minden olyan számláról, amelynek belföldi adóalanyra áthárított áfatartalma minimum 100 ezer forint, adatot kell küldeni a NAV-hoz. 

  • Az adatküldést legkönnyebben számlázóprogram használatával lehet megvalósítani, mert ebben az esetben az adatszolgáltatás gépek közötti kommunikáció keretében megtörténik. Olyan számlázó programra van szükség, amely alkalmas arra, hogy az adatokat automatikusan továbbítsa a NAV online számlarendszerébe.
  • Az adatszolgáltatás azoknak is kötelező, akik kézzel kiállított számlákat, azaz számlatömböt alkalmaznak. Amennyiben ezen a számlán az áfa legalább 100 ezer forint, öt napon belül, ha pedig eléri az 500 ezer forintot, a kiállítás utáni napon kell elvégezni az adatszolgáltatást manuális feltöltéssel. Az eddig számlatömböt használó vállalkozásoknak is érdemes megfontolni az áttérést a jóval kevesebb adminisztrációval járó számlázó programokra.

És ami újdonság: a NAV ingyenes, egyszerű, gyors és az adatszolgáltatásra is alkalmas online számlázóprogrammal rukkol ki, amely június 25-től lesz elérhető. Ebbe egy kattintással lehet majd átjutni a NAV online számlarendszerből, és felhasználói bázisként a NAV online számla felhasználóit használja majd. (Sajnos, ha valakinek több cége van, akkor több felhasználót kell létrehoznia, amennyiben az online számlázót akarja használni, és ugyanez igaz egyébként az online számlafeladásra is, csak ez ott kevésbé fájdalmas.)
A számlaadatok beküldésének feltétele a regisztráció, amelyre a cégek képviselőinek június 18-ától lesz lehetőségük. Ez azt jelenti, hogy hétfőtől el lehet kezdeni regisztrálni azokat a cégeket és felhasználókat, amelyek majd elsejétől az éles rendszerben üzemelnek.

Fotó: Frédéric Cirou / Altopress / AFP

A tájékoztatón kérdésre válaszolva azt is közölte a NAV, hogy nem lesz büntetlenségi moratórium.

Hozzátették azonban, hogy eddig sem a büntetésre mentek rá, hanem mindig azt vették figyelembe elsősorban, hogy az adózó megtett-e minden tőle telhetőt, és a vizsgálat során találnak-e adóelkerülési szándékot. A büntetés amúgy 500 ezer forint lehet, számlánként.

A felkészüléshez szükséges információkról a NAV ügyfélkapus tárhelyre érkező elektronikus levélben tájékoztatta a vállalkozások törvényes képviselőit. A regisztrációhoz és esetleges további információk eléréséhez célszerű tehát ellenőrizni a tárhelyhez való hozzáférést, illetve annak, aki ilyennel nem rendelkezik, érdemes mielőbb ügyfélkaput nyitnia. A megfelelő adatszolgáltatás részleteiről egyébként minden információ fellelhető a NAV Online Számla aloldalán, ahol van többek között tesztelési lehetőség, és műszaki leírások is, magyarul, angolul és németül.

 

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Róka László 

Orbán hivatalához folynak be a kaszinókoncessziós milliárdok

p, 2018-06-15 06:58

Az mfor.hu a 2019-es évre vonatkozó költségvetési tervezetben szúrta ki, hogy a Miniszterelnöki Kormányiroda hatáskörébe került a Szerencsejáték Felügyelet. A szerve ddig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozott, annak megszüntetésével kellett új gazdát keresni a szerencsejáték ügyének.

A felügyelet a jövő évi költségvetés szerint közel 1,6 milliárd forintból gazdálkodhat, ami csak a töredéke a kormányiroda teljes büdzséjének. Összesen 183 milliárd forint szerepel ennél a fejezetnél. A felügyeleti hatáskör miatt Orbánékhoz fognak befolyni a kaszinókoncessziós bevételek is, melyből 4,8 miilliárd forintot vár a kormány jövőre az idei 4,7 milliárd forint után. A minimális mértékű emelés összhangban van a koncessziós díjak tervezett emelésével is – írja a portál.

Andy Vajna több mint 7 milliárdot kaszinózott össze a múlt évben A vagyonánál talán csak a befolyása nőtt jobban az amerikai sztárproducerből az Orbán-kormány oligarchájává átlényegült Andy Vajnának.

A kormány elszipkázza a nyugdíjra szánt befizetéseket

p, 2018-06-15 06:24

Az mfor.hu cikke szerint az ideinél 33,7 milliárd forinttal kevesebb pénz jut jövőre a nyugdíjalap kifizetéseire a munkáltatók befizetéseiből az államkincstárba. A csütörtökön benyújtott, 2019-es költségvetési törvényjavaslat alapján arról írnak, hogy megváltoznak azok az arányok amelyek alapján eldől, hogy mennyi pénz jut a nyugdíjalapba.

A javaslat szerint a nyugdíjak kifizetésére szolgáló alap jóval kisebb arányban részesül majd a munkaadók adójából, ráadásul ez csökkenő adótétel mellett valósul meg: a szociális hozzájárulás ugyanis az idei 19,5 százalékról jövőre 17,5 százalékra csökkenhet, amennyiben teljesülnek a reálbér-emelkedésre vonatkozó feltételek.

Az előirányzatok szerint idén 1963,4 milliárd forint folyik be az alaphoz a szociális hozzájárulási adóból és a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékból, jövőre pedig már csak 1929,7 milliárd, a különbség 33,7 milliárd forint.

Vajna Tímea még Mészáros Lőrincnél is rosszabbul fizeti a dolgozóit

p, 2018-06-15 05:00

Kifejezetten jól ment a nemzeti nagytőkéseknek 2017-ben, különösen a közpénzes megrendeléseken felhizlalt építőipari cégeik száguldottak, ahogy ez a tavalyi mérlegbeszámolóik alapján írt cikkeinkből is kiderült. Minden korábbinál jobb éve volt Mészáros Lőrincnek, cégei minimum megduplázták a bevételeiket, Garancsi István Market Építő Zrt.-je egyetlen év alatt 20 milliárddal tornázta fel a forgalmát, míg Szíjj László fő érdekeltsége, a Duna Aszfalt Kft. a Simicska-féle Közgép rekordját is megdöntve 12 milliárd forintos osztalékot fizetett. De nem panaszkodhatott a miniszterelnöki családdal üzletelő Paár Attila cége, a West Hungária Bau Kft. sem, ahogy a kaszinókirály Andy Vajna is csúcsot döntött.

Havi bruttó egymilliót lehet keresni a Marketnél

Valamennyien stabilan állnak a leggazdagabb vállalkozók toplistáján, évről évre gyarapítva vagyonukat. Megnéztük, bevételeik, nyereségeik folyamatos növekedése mellett vajon kiemelkedően fizetik-e az alkalmazottaikat is. A számításokhoz a cégek önbevallását, azaz a cégbíróságnak leadott mérlegbeszámolóiban feltüntetett bérköltségeket és létszámadatokat vettük alapul. Csakis a nyilvános, egyben legális foglalkoztatási adatokat.

Az építőipari szektorban, mint az ábrán is látszik, elég vegyes a kép, annyi a közös, hogy a bruttó minimálbért (127 500 forint) és bérminimumot (161 ezer forint) mindegyik mágnás megadta átlagban, sőt a többség az építőipari átlagot (227 524 forint, KSH) is meghaladó bruttó béreket fizetett. Viszont a nemzetgazdasági átlagot (297 ezer forint) nem érték el a kétkezi melósok a milliárdosoknál.

A legmostohábban Mészáros Lőrinc bánt a fizikai dolgozóival: átlagkeresetük még az építőiparban országosan mért statisztikai átlagot, a  bruttó 227 524 forintot sem érte el. 

A legbőkezűbben a miniszterelnök kötélbarátja, Garancsi István fizette az embereit, a kiegészítő mellékletben megadott adatok alapján havi bruttó egymilliónál is több volt tavaly a kereset a Marketnél. Árnyalja a képet, hogy a megadott, összesen 287 fős dolgozói állományból mindössze 20 fizikai munkás, a többi szellemi dolgozó.

Mindegyik kiválasztott építőipari cégnél általában többségben vannak a szellemi foglalkozásúak, és ezek valamennyi milliárdos-érdekeltségnél jobban keresnek a nemzetgazdasági átlagnál. Figyelemre méltó a szellemi/fizikai dolgozók aránya: R-Kord: 88/43; Mészáros és Mészáros 117/77; Duna Aszfalt 196/190; WHB 131/39. Bár azt várnánk, hogy a tízmilliárdos építkezéseket elnyerő vállalkozásoknál rengeteg főállású építőmunkást alkalmaznak, csak a Duna Aszfaltnál vannak erős túlsúlyban a fizikaiak, de például a  WHB-nál az állománynak csak durván a harmadát teszik ki. Ez arra utal, hogy a munkák jelentős részét alvállalkozók bevonásával teljesítik a közbeszerzéseken gyakorta nyertes cégek.

Nem fizetett jobban az építőknél a másik kiemelt üzleti kör, a nemzeti kaszinósoké sem, akik közül a tavaly több mint 7 milliárd nyereséget kihozó Andy Vajna 4 milliárdot köszönhet  a kormány baráti adópolitikájának. A kaszinókban dolgozók (=egyéb) közül a nyíregyháziak és a debreceniek sem érik el a ?művészet, szórakoztatás, szabad idő” szektor havi átlagát (bruttó 289 154 forint), sem a nemzetgazdasági átlagkeresetet. Sőt, a pécsi kaszinónál még úgy is jóval alatta vannak, hogy a vezetők bérét is tartalmazó átlag szerepel csak a mérlegükben.

Bértámogatást is kapott két kaszinós cég az adóleírás tetejébe

Vajna kaszinóinál szintén nem tüntették fel, mennyi a vezetők és mennyi az egyéb dolgozók bére, tehát náluk nem tudjuk megmondani, hogy akik a játékasztaloknál állnak, vajon mennyit keresnek. A nagy átlagot nézve Budapesten és Sopronban érheti meg a legjobban kaszinóban dolgozni. Viszont Vajna immár egyedüli üzemeltető cégénél, az LVC Diamond Kft.-nél csupán pár százalékkal volt több a bruttó kereset, mint a 297 ezer forintos tavalyi nemzetgazdasági átlag. A soproni kaszinónál a mérleg alapján kiugróan magas, (bruttó 2,1 millió forintos) a vezetők bére, és a többiek is elérik a szórakoztatásra jellemző KSH-átlagot.

A teljes képhez tartozik, hogy a kaszinóknak adóleírás formájában nyújtott milliárdos ajándék mellett más állami segítségre is érdemesítettek két céget tavaly:Szima Gábor két kaszinós cége bérköltség-támogatást kapott, uniós (TÁMOP) forrásból, a Cívis Grand Casino Kft. 2,924 millió, az Onyx Casino Kft. 271 ezer forintot.

És következzen még néhány cég, amelyek ágazattól függetlenül szintén szerencsés csillagzat alatt működnek, de ebből mit sem érzékelnek a munkavállalóik. A Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamás központi cégének, a Bankkonzult Kft.-nek például bankjai vannak, de az alkalmazottaknak bruttó 200 ezer forint jött ki átlagban. Mindez a pénzügy-tanácsadó szektorban, amelyben rendre a legmagasabbak a bérek ? tavaly a pénzügyeseknek 561 576 forint havi bruttót hozott ki a KSH.

A Garancsi István-féle, online kasszás, monopol pozícióban lévő, rendkívül eredményes adatforgalmazó, a Mobil Adat Kft. ennél bőkezűbb, bruttó  havi 435 ezer forint a bér. De ez is kevesebb, mint az információ, kommunikáció üzletágakban mért 510 675 forintos KSH-átlag.

Rekordévet zárt a kisebbik Matolcsy-fiú, Ádám cégbirodalmának központi cége, a Magyar Stratégiai Zrt., melyen keresztül tulajdonos többek között a Glamorousban és a Balaton Bútorban. És ez az a cég, amely ügyesen, 330 millióért vette meg a 430 millióért árult villát, amiben a jegybankelnök papa lakik. A cég egy szellemi foglalkozású alkalmazottat vallott a beszámolójában, havi bruttó 300 ezerért, és egy fizikait havi bruttó 121 ezerért. Utóbbi fizetése még a napi 8 órás minimálbért sem éri el.

A nagyobbik Matolcsy-fiú, Máté cége, az egyébként veszteséges Mém Műhely, amely a másik villát vette meg: a náluk dolgozó 3 fő átlagban körülbelül bruttó havi 225 ezer forintot keres.

A Fidesz egyik kedvenc őrző-védő cégeként számon tartott, az árbevételét tavaly megtriplázó Valton-Sec. Kft.-nél egyessel kezdődnek a fizetések. Ritkaság, de itt a fizikai állomány átlagban hajszállal jobban keres (havi bruttó 172,7 ezer forintot), mint a szellemi (havi bruttó 170,7 forint).

Vajna Tímea veszteséges Mr. Funk fánkozójában havi bruttó 168 ezer forintot lehetett keresni, alig többet, mint a szakmai bérminimum, és jóval kevesebbet, mint a kereskedelmi átlag. Utóbbi 273 810 forint volt tavaly.

Mészárossal kezdtük, vele is végezzük: a kánikulán óriásit kaszáló Vivienvíznél havi bruttó 210 ezer forintot kerestek, ami alig több, mint a tavalyi nemzetgazdasági átlag kétharmada, és szintén alulmúlja a kereskedelemben elérhető bruttó átlagkeresetet is.

A piros oszlopra hívjuk fel a figyelmet, ami a nemzetgazdasági szakmai átlagot mutatja, amit egyik remek háttérrel megáldott cégnek sem sikerült elérnie.

Tamásné Szabó Zsuzsanna korábbi cikkei

Kiemelt kép: Marjai János/24.hu

Ki tehet róla, hogy a forintgyengülés miatt drágul a nyaralás?

cs, 2018-06-14 18:03

Az elmúlt napokban aggódva olvashatták a külföldi nyaralást tervezők, hogy egyre több forintot kell adni 1 euróért, ma pedig az árfolyam átlépte a 323 forintos szintet is. Ilyen gyenge forintra két éve nem volt példa. Ki tehet erről?

Részben a Magyar Nemzeti Bank. Mégpedig azért, mert nem hajlandó kamatot emelni. A hazai jegybanki vezetők továbbra is kitartanak a szakzsargonban laza monetáris politikának nevezett stratégia mellett, vagyis amellett, hogy az alapkamatot, amely két éve már 0,9 százalék, nem akarják növelni. Ez önmagában persze nem baj, de ez elvezet a forintgyengülés másik előidézőjéhez: az amerikai jegybankhoz és az Európai Központi Bankhoz (EKB). Az amerikai jegybank már elkezdte emelni a kamatot, ráadásul ezen a héten azt jelezték, a korábban valószínűsítettnél is több ilyen lépés várható tőlük. Az EKB pedig éppen ma tette világossá, hogy ő is elkezdi a szigorítást (egyelőre nem a kamatemelést, de olyan intézkedést hoz, ami hasonló következménnyel jár). Ilyenkor pedig a nagy pénzeket mozgató befektetőknek, bankoknak, befektetési alapoknak jobban megéri amerikai vagy német állampapírt venni, mint magyart. Ettől a dollár és az euró erősödik, a forint gyengül.

De már így is nagyon közel van az eddigi történelmi mélypont, 2015 elején 327 forintnál is drágább volt 1 euró. Miért nem reagál valamit a magyar jegybank?

Ez egyrészt pókerjátszma. A napokban ezt úgy fogalmazta meg Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója (a Portfolio.hu tudósítása idézi őt), hogy

ha a jegybank az első fuvallatra 320-nál nyíltan feladja addigi célját, akkor azt sugallja, hogy gyenge, a piac szemében hiteltelenné válik.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére, a Polgári Piknikre Fotó: Varga György / MTI

 

Másrészt pedig olyan nagyon nem bánkódik a Matolcsy György vezette MNB a gyengülő forint láttán, mert az elmúlt években is ebből képződött jókora nyeresége, amelyből 260 milliárdot az alapítványokba menekített át, és nem mulasztott el dicsekedni sem.

De semmit nem csinált a 320 forint fölé szaladó euró láttán sem a jegybank, sem az Orbán-kormány?

De. Beszéltek. Ma a kamatdöntő testület egyik tagja, Pleschinger Gyula demonstrálta, hogy nem szívbajosok ülnek az MNB vezetésében. Így lehet érteni nyilatkozatát, mely szerint nem látnak okot arra, hogy visszavegyenek a laza monetáris politikából, vagyis eszük ágában sincs kamatemeléssel fékezni a forintgyengülést. Varga Mihály pénzügyminiszter csak annyit pendített meg szerdán, hogy figyelik a piaci fejleményeket, és szerinte a piacok meg fognak nyugodni.

Világos, hogy a magyar jegybank tolerálja a forint gyengülését. De miért félnek mondjuk 0,9-ről 1-1,5 százalékra emelni az alapkamatot? Az nem tűnik egy egetrengető dolognak.

A jegybanki politika nem reagálhat azonnal az árfolyammozgásra, nem rángathatja egyszer fel, aztán meg le a kamatlábat. Az stratégiáról, a piaci szereplők várakozásainak befolyásolásáról szól, ehhez pedig kitartás kell. Ha egyszer emel, akkor azt vélhetően újabb emelések is követik.

A magyar jegybank alapvetően azzal a céllal ragaszkodik az alacsony kamatokhoz, hogy megpróbálja segíteni a gazdasági növekedést. Ennek egyik eszköze az, hogy igyekszik rászorítani a kereskedelmi bankokat, hogy hosszú kamatperiódusú, jellemzően 5 vagy 10 éves kamatperiódusú hiteleket nyújtsanak a lakosságnak, az alacsony kamatok miatt pedig megéri hitelből például lakást vásárolni, felújítani. De a vállalatok is olcsóbban jutnak kölcsönhöz, ez segíti a beruházásokat, fejlesztéseket. Ezt a folyamatot fékezné le, ha a magyar jegybank elkezdené emelni  az alapkamatot.

Fotó: Thinkstock

De engem sokkal jobban érdekel az, hogy mikor vegyek eurót vagy kunát a nyaraláshoz.

Sajnos nincs jó hírünk. Néhány forintos ide-oda mozgás benne van a pakliban, de arra ne számítson, hogy mondjuk megközelítené az euró a 300 forintos szintet. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a következő 1-2 hónapban megmaradhat a bizonytalanság a forintpiacon, ezért az euró árfolyama többször is megfordulhat majd a 320 forint feletti szinteken.

Na és mi lesz utána? Lesz új negatív rekord, 327 fölé drágul az euró?

Egy francia nagybank, a Sociéte Generale friss devizapiaci elemzéséből idéz a Portfolio.hu, amelyben azt valószínűsítik, hogy

jövő tavasszal 325 forint, aztán nyáron már 333 forint lesz 1 euró, akkor lehet a csúcsdöntés.

Fellép az EU az élelmiszerek kettős mércéje ellen

cs, 2018-06-14 13:38

Brüsszel eljárásmódot dolgozott ki az EU-ban forgalmazott élelmiszerek minőségi összehasonlítására, a kettős minőség megállapításáért. A belső piacért is felelős biztos szerint lehetőség nyílik rá, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok vizsgálják a hasonló csomagolásban forgalmazott élelmiszerek összetételét.

Elzbieta Bienkowska azt mondta, a tagállamokkal, a fogyasztói szervezetekkel és az élelmiszeripari ellátási lánc szereplőivel együtt kidolgozott közös eljárással kimutatható, ha azonos márkanév alatt eltérő összetételű termékeket forgalmaznak szerte Európában.

Az új módszer segíti a hatóságokat annak megállapításában, hogy az élelmiszeripari termékek forgalmazása az EU jogszabályainak megfelelően történik-e.

Brüsszel célja a termékek kettős minőségével kapcsolatos, a fogyasztókat félrevezető tevékenységek betiltása.

Az uniós fel akarja készíteni az illetékes szervezeteket arra, hogy képviseleti alapon lépjenek fel a fogyasztók nevében, meg kívánja erősíteni a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok szankcionálási jogkörét.

A biztos közölte, az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja, a Közös Kutatóközpont (JRC) koordinálása mellett az egyes tagállamok laboratóriumai hamarosan elkezdik egy teljes európai tesztsorozat keretében alkalmazni az eljárást.

Brüsszel egymillió eurót ad az élelmiszerek kettős minőségének tesztelésére További egymillió eurót pedig a tesztelési módszerek kidolgozására fordítanak. A kormány mindent bevet, hogy igazolja: silány kajával etetik a magyarokat a multik Májusban lakossági felmérést végeztettek a Nébih-hel, és azt hozták ki, hogy minden második magyar tapasztalta már a nyugat-európai és a magyar élelmiszerek közötti különbséget. Nem egyforma két dinnye? Ez felháborító! A kormány nem enged abból, hogy a multik becsapják a magyarokat, és gyengébb minőségű élelmiszert sóznak ránk, mint Nyugaton. Pedig ezt a legutóbbi vizsgálatok sem igazolják.

Adatokat gyűjtenek arról, mennyire kiterjedt probléma a kettős termékminőség. A tervek szerint az első eredményeket 2018 végéig közzéteszik. A tesztsorozat gyakorlati iránymutatással szolgál a félrevezető magatartásformákat vizsgáló hatóságoknak. (mti)

Érdekes/hasznos volt, csatlakozom a munka.org Facebook-csoportjához: