FN Vállalkozás

Tartalom átvétel
Friss hírek, információk
Webcím: http://24.hu
Frissült: 59 perc 54 másodperc

Őrületes magyar közgazdasági siker: Melegben több szabadalmat fogadnak el a hivatalban

p, 2017-09-22 16:12

Időnként megesik, de azért elég ritka, hogy a világ egyik legismertebb közgázos blogja, a Marginal Revolution magyar kutatót idéz. Most a Yale-en kutató Kovács Balázs tanulmányából idéznek, aki azt kutatta meg, hogy

Milyen hatással van a felmelegedés az amerikai szabadalmi hivatal működésére. 

Ami amúgy egy elég érdekes kérdés. Kovács 3,5 millió beadványt és a sorsukat vizsgálta meg és vetette össze az elbírálásuk környékén az időjárással. A kutatásból kiderül, hogy ha nagyon meleg van, több beadványt fogadnak el a szabadalmi hivatalban, mint ha nincs nagyon meleg. És még egy érdekesség: felhős időben is valamivel kevesebb kérelmet dobnak vissza, mint amikor tiszta az ég.

72 Ft/óra ? ennyivel ér többet jövőre egy nyugdíjas

p, 2017-09-22 11:59

Idén óránként legalább 863, jövőre 935 forintot számíthatnak fel a szolgáltatásaikért a nyugdíjas szövetkezetek és ugyanez a minimális szolgáltatási díj vonatkozik az iskolaszövetkezetekre is. A Napi.hu szúrta ki, hogy a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet már péntektől hatályos.

A minimális szolgáltatási díjat – mindkét szövetkezeti típusnál – a minimálbér egy órára jutó összegének 1,178-szorosában határozták meg, hozzátéve, hogy a minimális szolgáltatási óradíj levonás, visszatérítés vagy kedvezmény útján nem csökkenthető.

A kormány múlt évi rendelete szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál a minimálbér összege idén, havibér esetén 127 500 forint, hetibérnél 29 310 forint, napibérnél 5870 forint, órabér esetén pedig 733 forint.

A minimálbér 2018. január 1-jétől havibér esetén 138 ezer forintra, hetibérnél 31 730, napibérnél 6350, órabérnél 794 forintra nő. Ezek felszorzásával jön ki idénre a 863, jövőre pedig a 935 forintos óránkénti minimális szolgáltatási díj.

A Gazpromnak tárolunk gázt

p, 2017-09-22 07:25

Bár a kormány nem nyilatkozott róla, de a Magyar Nemzet értesülései szerint 1 milliárd köbméter gáz bértárolásáról egyezett meg Magyarország a Gazprommal. A megállapodást, amelyről a 24.hu-n is beszámoltunk, idén július elején kötötte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Alekszej Miller, az orosz állami monopólium vezérigazgatója. A Gazprom készleteivel csak a cég rendelkezhet, és valószínűleg valamelyik térségbeli országnak, például Szerbiának fog belőle eladni.

A lap úgy tudja, hogy naponta körülbelül 18 millió köbméterrel gyarapodik a tárolt gáz mennyisége, így jelenleg 2,6 milliárd köbméter gáz lehet az állami tulajdonú pusztaedericsi, zsanai, hajdúszoboszlői és kardoskúti tárolóban. Ez a töltöttség 60 százalékát jelenti. A lakosság számára tartalékolt mennyiség így 1,6 milliárd köbméter körül lehet, amely megfelel a jogszabályok által előírt mennyiségnek. Ugyanakkor egyes szakemberek szerint egy ekkora mennyiség gyorsan jelentősen megcsappanhat, amennyiben jön egy hidegebb időszak.

Kormányközeli vállalkozó nyert az e-töltő pályázaton

p, 2017-09-22 06:21

Az állam által kiírt három elektromosautótöltő-pályázat legnagyobb értékű, 2 milliárdos keretszerződését nyerte el az Elektromotive Hungaria – írja a Közbeszerzési Értesítőre hivatkozva a Népszava. Ekkora összegből nagyjából háromszáz e-töltőt lehet létesíteni, egyenként 6,8 millió forintért. A másik két pályázatot a T-Systems nyerte, 800 millió forint, illetve 1,9 milliárd forintos keretösszeggel.

Az Elektromotive Hungariát öt évvel ezelőtt alapította a Horváth László tiszteletbeli kazah konzul vezette L.A.C. Holding, illetve Tarnoy Péter. Bár a cég többsége idén tavasszal Mátyásfalvi János ügyvezetőé lett, a többiek is megtartották érdekeltségüket.

A lap emlékeztet arra, hogy Horváth több szálon is kötődik a Fideszhez. Az első Orbán-kormány idején az állami Magyar Fejlesztési Bank igazgatóságában ült, az áttételes tulajdonában álló Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-nek pedig a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézménye fizetett 8 millió forintot egy vitatott alaposságú tanulmányért a kazah juhtenyésztésről. Ezen kívül 190 millióért szerződött a Nemzetgazdasági Minisztérium is L.A.C. Holdinggal egy szak-világkiállításon való magyar megjelenés szervezéséért, továbbá Horváth felbukkant a pénztárgépüzletben is. A néhány éve születésnapját nagyszabású tűzijátékkal ünneplő Horváth jó barátságot ápol Fazekas Sándor és Varga Mihály miniszterekkel is, ezen kívül ő volt az is, aki megvette Spéder Zoltán részesedését a Schmidt Mária és gyermekei érdekeltségébe tartozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben.

(Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs)

Nem csak a Tescónál van baj, jövőre bedőlhetnek a kisboltok

p, 2017-09-22 05:35

A Tesco-sztrájk után megjelentek hírek, hogy más áruházláncokra is hatással lehet a munkabeszüntetés, illetve hogy a munkavállalói követelések nyomán létszám- és béremelés következhet máshol is, miután a dolgozók megkeresték a szakszervezeteket a közös megoldás reményében. Nevesítették az Auchant, a Spart, a Coopot, az Obit, a Praktikert, az Aldit és a Lidlt is.

Úgy tűnt, mintha beijedtek volna a láncok.

Körbekérdeztük az áruházláncokat, hogy valóban így van-e, számolnak-e azzal, hogy náluk is lehet sztrájk, emelnek-e létszámot és bért a Tescónál történtek hatására, egyáltalán megbolygatja-e az életüket a versenytársuknál kialakult helyzet. Van-e realitása a Munkástanácsok által javasolt ágazati kollektív szerződésnek? A válaszokban nemigen fedeztük fel ijedtség vagy lépéskényszer nyomát. Ha eltérő megfogalmazásban is, de a láncok mind azt sugallták, náluk aztán igazán jó dolgozni. Persze ez nem csoda, munkaerőhiány van, jó képet kell festeniük magukról. Egyedül a Coop vezetője mondta ki: alacsonyak a bérek, és több ember kellene.

Nálunk? Minden rendben

Az Ikea azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben kétszer, tehát összesen négy alkalommal emelték a béreket, ebből kétszer teljesítményalapon, de minden dolgozót érintve, a másik kettő a piac lekövetése volt. Összesen átlagosan 20 százalék volt az emelés mértéke. A Tesco-sztrájk miatt nem emelnek külön, csak ha szükségét látják.

Azt írták még, hogy a bútoráruházakban nincs jelentős létszámhiány, de vannak olyan területeik, ahol magasabb a fluktuáció, így a logisztika területén és az éttermekben, amelyeket sokan ?belépési pontként? használnak, mielőtt bekerülnek egy-egy másik osztályra.

Fotó: 24.hu/Bielik István

A Spar azt emelte ki, hogy már 2016-ban 4 milliárd forint bérfejlesztést hajtott végre, az idén pedig további 7 milliárdosat, amit csak kisebb mértékben, 1,5 milliárd forint erejéig kompenzált a járulékcsökkentés, az emelés nagy részét saját forrásból fedezték. A kevesebbet keresők kapták a legnagyobb emelést, de a magasabb jövedelműek fizetése is emelkedett.

A cégnél összesen 13 ezeren dolgoznak, közülük 4 ezren minimálbéren vagy bérminimumon, és mindenkinek jár a 2017-ben bevezetett évi 100 ezer forintnyi készpénzes béren kívüli juttatás. Aki több mint 5 éve náluk van, az évi 40 ezer forint értékű SZÉP-kártya-juttatást kap. Mindezeken felül

megmaradt a dolgozók 13. havi juttatása is, amely egyedülálló a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi szektorban ? tették hozzá. A szakszervezet ennek ellenére úgy látja, lépnie kell a Sparnak is a béremelés érdekében.

Az Auchan Retail Magyarország közölte, hogy a vállalat az elmúlt két év alatt összesen 2,7 milliárd forintot fordított bérfejlesztésre, átlagosan 24 százalékkal növekedett áruházi dolgozók bruttó bére. Mindkét évre bérmegállapodás született az érdekképviseletekkel, és a jövőre nézve is bizakodó a vezetőség, noha a szakszervezet szerint épp az Auchannál a legforróbb a helyzet.

A létszámhiányról annyit írtak, hogy a nyitott pozíciók aránya az elmúlt években lényegesen nem változott, de ezek egyre inkább bizonyos szakmákra koncentrálódnak. Egyébként úgy érzik, a cégnél stabil a munkáltatói háttér, a bérezés, és a részvényesi program mellett a munkatársak képzésére is hangsúlyt helyeznek, hosszú távú karrierutat kínálva.

Az Aldi szintén elégedett magával. Mint írták, 2006-os magyarországi megjelenésük óta olyan előre eltervezett, tudatos és szuverén humánpolitikát folytatnak, amely hosszú távon a leginkább illeszkedik a diszkont filozófiához ? jelentsen ez akármit. Az már konkrétabb közlés, hogy nemcsak a magyarországi kereskedelmi átlagot jóval meghaladó bérezéssel, továbbképzési lehetőségekkel, hanem részmunkaidőben végezhető pozíciókkal, rugalmas munkaidővel, egyes munkakörökben pedig külföldi munkavégzési lehetőséggel teszik vonzóbbá a munkahelyeket.

A szakszervezet szerint viszont hiába jók a fizetések az Aldinál, ha kicsi a létszám.

A CBA kiemelte, hogy franchise rendszerben működő üzletlánc, amely egymástól gazdaságilag független vállalkozásokból épül fel. Így mindenhol saját hatáskörben döntenek arról, hogy hány munkavállalót alkalmaznak, és a bérezésükről is. A központ információi alapján azonban úgy tudják, hogy partnereik az elmúlt időszakban is végrehajtottak béremeléseket annak érdekében, hogy az ágazatban versenyképes fizetéseket tudjanak adni.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

A DM Kft. a béremelésekkel kapcsolatban azt írta: az idén a járulékcsökkentésből megmaradó összeget bérfejlesztésre fordította a cég, így az értékesítésben 9 százalékkal, a központi irodákban dolgozóknál 7 százalékkal tudtak emelni, a bolthálózatban dolgozóknál pedig csaknem 40 százalékkal növelték a fizetéseket az előző években.

A Lidl Magyarország szintén meg van győződve arról, hogy náluk minden rendben. Azt írták, a vállalat a hazai piacra lépése óta évről évre emeli a béreket, 2016-ban 5+15 százalékos, 2017-ben 8 százalékos emelést adtak a fizikai dolgozóknak. Tavaly óta ingyenes egészségügyi szakellátások, szűrővizsgálatok vannak, illetve élet-és balesetbiztosítást tartalmazó, minden dolgozó számára elérhető egészségprogram, valamint cafeteria. A szektorban egyedülállóan minden üzletvezetőnek vállalati autó jár korlátlan magyarországi használattal, üzemanyaggal. Mindezek alapján szerintük elmondható, hogy a szektor átlagbéreinél magasabb fizetéssel és egyéb béren kívüli juttatásokkal az élen járnak a dolgozók javadalmazásában.

Csakhogy az Aldihoz hasonlóan a Lidlnél is azt mondta a szakszervezet, hogy megkeresték őket a dolgozók a munkaerőhiány okozta gondokkal.

Nem ijedtünk meg, de tudjuk, hogy kevés a bér

Az Áfeosz-Coop elnöke, Zs. Szőke Zoltán vállalta, hogy a 24.hu minden kérdésére válaszol. Azt mondta, figyelemmel kísérik a kereskedelemben zajló eseményeket, de nem ijedtek meg a Tesco-sztrájktól. És bár napi kapcsolatban vannak a dolgozóik java részét tömörítő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), a Munkástanácsok és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) vezetőivel is, nem tudnak arról, hogy a Tesco-ügy miatt a dolgozóik megkeresték volna az érdekképviseleteket segítséget kérve.

De mivel a KASZ nagy országjárásban van éppen (a kongresszusukat készítik elő), és sok szakszervezeti funkcionáriussal beszélnek vidéken is, ezért Zs. Szőke Zoltán azt sem tartja kizártnak, hogy a dolgozók panaszkodtak nekik, akár a bérekre is. Sztrájkkezdeményezésről azonban nincs tudomása. És arról sem, hogy a Tesco-sztrájk miatt emelnék náluk a béreket és/vagy a létszámot.

Hozzátette:

azt nyilván a dolgozók is látják, hogy a teljesítőképességnek van határa. És ez igaz nemcsak a dolgozókra, hanem a munkáltatókra is.

Fotó: MTI/Vajda János

A Tescónál azért sztrájkoltak, mert kevés embernek sok munkát kell elvégeznie, és ezt nem is fizetik meg túl jól ? emlékeztetett. Azt, hogy mennyire más a két lánc helyzete, a következő számokkal illusztrálta: a Tesco bruttó éves árbevétele körülbelül 800 milliárd forint, amit 16,5 ezer dolgozó termel ki, míg a Coopnál a 600 milliárd forintos árbevételért 32 ezer ember dolgozik.

A számok alapján azért érthető, hogy a Tescónál nagy a feszültség ? jegyezte meg Zs. Szőke. Igaz, nekik teljesen más a kereskedelmi struktúrájuk: zömében nagy alapterületű áruházakban, hatalmas árukészlettel dolgoznak, összesen 207 helyen, míg a Coopnak nagyjából háromezer boltja van, jelentős részben olyan kistelepüléseken, ahol a brit multilánc nincs is jelen. Márpedig a kistelepüléseken sokkal kevésbé tud hatékony lenni a kereskedelem, mint a városok nagyáruházaiban.

A Coopnál januárban volt béremelés ? mint Zs. Szőke Zoltántól megtudtuk, de ez a dolgozók 70-80 százaléka számára csak a kötelező bérminimum-emelést jelentette. Tisztában van vele, hogy az egész kereskedelemben alacsonyak a bérek, így náluk is.

És egyetért azokkal a dolgozókkal, akik azt mondják, hogy ennél jóval többet kellene keresniük. De még a kötelező emelés kitermelése is hatalmas terhet jelentett a hazai kisbolthálózatnak. A kistelepüléseken lévő boltokat nagyon nehéz veszteség nélkül üzemeltetni, amikor ilyen méretes béremelésekre kényszerülnek ? jegyezte meg.

Ráadásul azoknak a fizetését is emelték, akik nem bérminimumon vannak, hogy ne torlódjanak össze a fizetések. Mivel a Coop-lánc hétszáz vállalkozásból áll, az emelés mértéke a magasabb bérkategóriákban nem volt egységes, minden cégvezető a saját helyzetét ismerve döntött.

És az idén lesz még egy emelés: néhány nagyobb egységük az év vége előtt időszakra tervezi. A mértéke a legnagyobb egységnél 15 százalékos lehet. Az ok egyszerű: szeretnék megtartani a dolgozóikat, nyugdíjasaikat pedig szeretnék visszacsábítani az új, kedvezőbb adózási feltételek mellett. Mint kiderült, a Coopnál már megalakult az első nyugdíjas szövetkezet, és továbbiak jöhetnek létre a közeljövőben, ehhez a cég technikai segítséget nyújt.

Zs. Szőke nem tagadta, hogy náluk is van létszámhiány, ha nem is akkora, mint másoknál, de legalább 10 százalékos. Emiatt sokszor nehéz kiadni a szabadságokat, különösen a kisboltokban, ahol pár ember dolgozik.

A Munkástanácsok által javasolt ágazati kollektív szerződés ötletét nem tartja reálisnak Zs. Szőke Zoltán. Mint kifejtette, ezt a megállapodást az ágazatipárbeszéd-bizottságban kellene tető alá hozni. De a bizottságban a munkaadói oldalról nagyon különböző érdekeltségű vállalatok képviselői vannak jelen.

Nehezen tudom elképzelni, hogy legalább mi munkáltatók megállapodásra tudnánk jutni. És akkor még a szakszervezetekkel is meg kellene egyezni.

Megemlítette, hogy úgy 15 éve volt már erre kísérlet, de akkor sem jött össze. Ettől függetlenül nem zárkózik el attól, hogy tárgyaljanak róla.

A megkérdezett láncok közül az IKEA reagált még erre a felvetésre. A nagyjából ezer embert foglalkoztató svéd bútoráruház szerint azért nincs realitása a dolognak, mert nagyon különbözők a piac szereplői, az országos lefedettségű, alapvetően élelmiszer-kiskereskedelemre szakosodott áruházláncoktól a kisebbekig. Mint írták, náluk egyértelmű, hogy az áruházaikban azonos területen azonos bérsávban vannak kollégáik.

Kormányzati segítség nélkül bedőlnek jövőre a kisboltok

Zs. Szőke Zoltán a 24.hu-nak beszélt a jövővel kapcsolatos aggodalmaikról is. Mint emlékeztetett, azt már tudni lehet, hogy jövőre is emelni kell 12 százalékkal a bérminimumot, ami ismét jelentős pluszteher lesz kistelepüléseken működő üzleteikben.

Kisboltjaink tevékenységét vagy át kell gondolnunk, vagy az ellátási kötelezettség teljesítéséhez különmegállapodást kell kötünk a kormánnyal. Különben a kistelepüléseken bezárhatnak a boltok, és nem lesz hol vásárolniuk az embereknek.

Mint ahogy nem kevés kisbolt megszűnt már eddig is a KSH adatai szerint.

A különmegállapodáson már dolgozunk, folyamatos egyeztetésben vagyunk a kormánnyal. Érdemi megállapodás még nincs. De számítok rá, hogy lesz, mert a kistelepülések ellátása a kormánynak is érdeke.

Kitért arra is, hogy a Coop-boltok árbevétel-arányos nyeresége átlagban 1 százalék. A nagyobb boltokban a nyereség elérheti a 3 százalékot, viszont vannak olyan kisboltok, amelyekben már most is mínuszos az eredmény. Noha a nagyobb településeken jó eséllyel nőtt a vásárlóerő az egész gazdaságot érintő bérkiáramlás révén,

a kisebb településeken, ahol zömében nyugdíjasok és közfoglalkoztatottak élnek, nem, hiszen a nyugdíj mindössze 1,6 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak bére pedig semennyivel.

Az árrésüket is elárulta: az átlagosan mindössze 20 százalék körül van ? ebból kell kigazdálkodniuk a költségek 70 százalékát kitevő bérköltségeket.

Nem gonosz emberek a cégvezetőink, nem azért nem emelnek jobban bért, hogy kitoljanak a dolgozókkal. Ők is tudják, hogy jobb lenne, ha a mostaninál magasabb bért tudnának adni. Csak egyszerűen nincs meg erre a fedezet.

Megemlítettük, hogy tavaly év végén is voltak olyan vélekedések, hogy az idei béremelést sem fogják tudni már kitermelni a kisebb cégek. És mint a Coop példája is mutatja, valahogy mégis kitermelték. Erre a felvetésünkre Zs. Szőke megismételte, hogy a jövedelmezőbb, nagyobb boltokban, ahol van rá keret, idén is adnak még emelést. De megjegyezte: a 2016-os 129 ezer forintról 2018-ra 181 ezer forintra, azaz 40 százalékkal kell emelni a garantált bérminimumot.

Mikor volt olyan Magyarországon, hogy két év alatt 40 százalékkal nőttek csak a kötelező bérek? Soha. Ha valaki most elégedetlen, akkor az nem is teljesen érthető. Mégis vannak, akik a mieink közül is átmentek a multikhoz, nagyobb fizetésért. Aztán meg szinte kivétel nélkül vissza is jöttek, mert a munka is jóval több volt.

Olcsóbb a benzin, mint a gázolaj

p, 2017-09-22 05:15

A pénteki csökkentéssel a benzin átlagára 351 forintra csökkent, míg a gázolajé 353 forint maradt.
Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán változott. A gázolaj átlagára akkor bruttó 2 forinttal nőtt, 353 forintra, míg a 95-ös benziné 353 forint maradt.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején volt csúcson, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (mti)

Széles-féle buszokat vesz a honvédség

cs, 2017-09-21 17:30

2019-ig száz új, hazai fejlesztésű buszt vásárol a Honvédelmi Minisztérium a hadsereg számára ? közölte a honvédelmi miniszter csütörtökön Székesfehérváron, ahol bemutatták a HM Currus Zrt. és az Ikarus Járműtechnikai Kft. kooperációjában készült autóbusz prototípusát. Simicskó István szerint ezzel elindult az elmúlt 25-26 év legkiterjedtebb haderő-fejlesztési programja, aminek több más eleme is lesz a közeljövőben.

Széles Gábor, az Ikarus elnöke a rendezvényen arról beszélt, hogy részben saját stratégiával, részben állami megrendelésekkel növekedési pályára állhat a cég. Elmondta: 1,5-2 milliárd forintos technikai beruházást hajtottak végre, és azt tervezik, hogy a gyártást évente 3000 buszra növelik, amivel legalább 600 munkahelyet teremthetnek Székesfehérváron.

Az új multifunkciós autóbusz nemcsak hagyományos csapatszállításra alkalmas, hanem 4 órán belül átállítható kórházi üzemmódra, ilyenkor az ülések kiszerelésével 15 hordágy fér el a járműben. De alkalmas rabszállításra is, amivel a Belügyminisztérium igényeit tudják kielégíteni a jövőben. Széles Gábor reményét fejezte ki, hogy az új busz ezzel a képességgel a NATO-piacokon is versenyképes lehet. (MTI)

Jönnek a robotok, elveszik a munkád

cs, 2017-09-21 15:21

Új világ köszönt majd ránk az ipari termelés új forradalmával, amit a németek Ipar 4.0-nak hívnak ? írtunk róla hétfői cikkünkben. Egy olyan újfajta termelési mód jön létre, amit kiberfizikai rendszerek irányítanak, gyakorlatilag összekötve az embert a géppel, a digitális világot a fizikaival. Az új üzemekben nem rostokolnak majd ezrek a futószalagok mellett, hogy ugyanazt a hegesztést végezzék el vagy ugyanazt az anyacsavart tekerjék a helyére ezredszer is.

Robotok végzik majd a pepecselős munkát helyettük, és a főnök helyett is sokszor egy algoritmus fog dönteni arról, mennyire kell kenni a gépeket, mikor kell őket javítani, miből mennyit kell gyártani. Szóval elsőre úgy tűnik, nem is kell többé ember a gyárba.

Olyan ipari forradalom kezdődött, ami megrengeti a világot

Ennek jártunk utána Németországban, ahol bődületes ütemben pörgetik az Ipar 4.0-t, az állam és a vállalati szektor is eurótízmilliókat invesztál a kutatásába, fejlesztésébe, de közben a szemük előtt van a kulcskérdés: mi lesz az állásokkal?

Mi lesz veled, munkásosztály?

Ansgar Baums, a német Hans Böckler Alapítvány jövőbeli munkával foglalkozó bizottságának tagja szerint csökken majd az állások száma a gyáriparban a fejlett államokban, főleg a munkaigényes területeken. Szerinte Donald Trump amerikai elnök butaságot beszél, amikor a kereskedelmi megállapodásokat ekézi, hogy azok veszélyeztetik az amerikai állásokat, pedig az automatizáció teszi. A német cégeknél is az lesz a trend, hogy a hatékonyságot helyezik előtérbe, nem a munkahelyeket (bár pont az egyik mamut, a BMW mutat ellenpéldát, ld. lejjebb).

A munkások új feladatai részben visszalépést jelentenek majd, a gépek karbantartóivá válnak, viszont sokuk felfelé ugorhat egy féltudományos állásba. Ezt a duális képzésnek kell majd segítenie, azaz hogy a cégek és az állam közösen képezzenek hasznos munkaerőt (ez Magyarországon az utóbbi években jött divatba). Nem is az egyetemisták a veszélyeztetettek, hanem a régóta a gyáripar középszintjén dolgozó alkalmazottak ? mondta Baums.

Hát akkor adózzon a robot is!

Egy PWC-felmérésre hivatkozva a Párbeszéd dobta be először azt az ötletet, ami a világ más részein is felbukkant már: ha az élőerőt megadóztatják, akkor adóztassák meg a robotokat is. A párt idézte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert is, aki szerint a hazai állások tizede, akár 400 ezer munkahely is az automatizáció áldozatául eshet. A Párbeszéd szerint a nonstop dolgozó robotok adómentesek, ezért is lenne szükséges uniós szintű robotadó bevezetésére. Ezzel az az egy probléma van ? ahogy Németországban is elmondták ?, hogy a Párbeszéd megoldása elfelejti a globalizációt: ha egy ország, vagy akár gazdasági térség megadóztatná a robotokat, a termelés hamar odébbállna kedvező adófeltételű államokba. Tehát már nem az olcsó munkaerővel lehetne elszívni gyárakat, hanem az automatizáció adómentességével. Így a robotadó ötlete is eleve elvetélt (bár Dél-Korea valami hasonlóval próbálkozik). Érdekesség, hogy a PWC tanulmánya azt ajánlja a döntéshozóknak, hogy a kérdést máshogy közelítsék meg: ne a munkahelyeket, hanem az embereket védjék. Ebbe az irányba mutat a Finnországban már kísérlet alatt álló személyi alapjövedelem is.

Már 1 millió embert alkalmaz a német ICT-ágazat, amivel globálisan az ötödikek ? mondta Alexander Tettenborn, a német Gazdasági és Energiaügyi Szövetségi Minisztérium digitális technológiafejlesztési részlegének vezetője. A németek szerinte jól járhatnak a digitalizációval, mert hazatelepülhetnek a termelőegységek, miután nem lesz szükség más országok olcsó munkaerejére. Ellenirányú mozgásra is számítani kell: amit ma 10 német mérnök elvégez, a jövőben 3 is meg fogja tudni csinálni. Mindeközben Tettenborn szerint milliós nagyságrendben vannak betöltetlen állások az országban.

A BMW 7-es szériájának motorját szerelik össze Jakartában, Indonéziában. Dasril Roszandi / Anadolu Agency

Hasonlókat mondott Christina Schwarzer CDU-s szövetségi képviselő, a Digitális Agenda parlamenti bizottság tagja, aki szerint a munkahelyvesztés benne van a pakliban. De ő is egyetért abban, hogy új, igaz, másfajta munkahelyek is létrejönnek majd.

Egy asztalnál a burzsoázia és a proletariátus

Egy berlini panelbeszélgetésen egy asztalhoz ült Hans-Christian Crueger, a Német Munkáltatói Szövetségek Konföderációjának (BDA) és Wolfgang Lutterbach, a Német Szakszervezeti Föderációnak (DGB) a képviseletében, és udvariasan cívódtak azon, mi lesz az álláshelyekkel. Crueger elmondta, a digitalizáció nem a jövő, hanem a jelen, a munkavállalók kátharmadának már valamennyire digitalizált a munkája. Crueger szerint egy Társadalom 4.0-ra van szükség jobb oktatással, az segíthet az állások megőrzésében a továbbképzéssel.

Vörös vonalakat kell húzni a munkakörülmények, munkások jogai köré

? kontrázott Lutterbach. A szakszervezeti vezető szerint minden országra más minta igaz, a más fejlődési pálya másféle gazdasági szerkezetet eredményez, másféle állások lehetnek veszélyben. Abban egyetértett Cruegerrel, hogy a választások miatt a kérdés a pártok célkeresztjébe került. A szakszervezetek érdekérvényesítési ereje közben csökken, Németországban már csak 6,2 millió tagot számlálnak. Mindenesetre a szabályozás nem igazán tudja követni a technológia fejlődését, pedig lenne mit.

Lutterbach szerint nem jó irány a munkások ?bechipezése?, azaz hogy bármerre járnak az üzemben, minden ajtónyitáskor tudják róluk, hol vannak épp. Ezt a kutyák és macskák chipezéséhez hasonlította.

A választásokra visszatérve azt mondták a 24.hu kérdésére, a pártok nagyjából egy állásponton vannak a digitalizáció terén, de amelyek történelmileg közelebb állnak a szakszervezetekhez, talán harsányabban védik a munkást. Az biztos, hogy a pártoknak 10-15 évre előre nincsenek programjaik, az ipari forradalom pedig nagyon gyorsan történik. A tömegmunkások állásaiért már hiába harcolnak, az tény, hogy a repetitív, egyszerű munkák lesznek automatizálva, de közben új munkahelyek létrejönnek, ebben mindkét fél egyetértett. Németországnak jót tehet, hogy hazatérhet az olcsó munkaerő miatt kitelepített termelés.

Egy weboldal megmondja, a robotok elveszik-e a munkánkat A robotokkal kapcsolatban sok ember első gondolata az, hogy jönnek és elveszik a munkánkat. Sok helyen, főleg az ipari területeken ez már megfigyelhető trend, de mi lesz a többi szakmával? Egy weboldal megmondja.

Németországban is megvan ráadásul az a probléma, ami nálunk: van több millió munkanélküli, de ugyanakkor több millió ? képzettséget igénylő ? betöltetlen álláshely is. Csak Berlinben ezrek hiányoznak a munkaerőpiacról.

Lutterbach azt is fölvetette: ha a németek nem jelentkeznek egy állásra, bizony akkor külföldivel, akár migránssal kell a helyet betöltetni.

Még a robotgyártó is emberre tervez

Az általunk felkeresett müncheni cégeknél nagyjából hasonlóan gondolkodnak a robot-munkás viszonyról. A chipgyártó Infineonnál a tucatmelót elvégző robot és a kreatív dolgozó együttműködésében bíznak. A Franka Emika robotkarokat fejlesztő cégnél is direkt olyan szerkezeteket találnak ki, amelyek lényege, hogy együtt tudjanak működni a munkással, kiegészítsék egymás munkáját. Amíg a gép precízen elvégzi az ismétlődő munkafolyamatokat, addig a munkás magasabb hozzáadott értéket csempészhet a termékbe.

A BMW-nél még ennél is tovább mennek: Az emberi erőforrást csak azért sem vetik el, hogy legyen, aki megveszi majd a kocsikat. A cég szerint jelenleg több munkásuk van, mint valaha, de ők már teljesen más munkát végeznek, mint a régiek.

Kézzel az autók motorjait rakják még össze, de a munkafolyamatok nagy részét robotok végzik a karosszéria összehegesztésétől a fényezésen át az összeszerelésig. Az e-autók forradalmával a nemzetközi helyzet fokozódohat, ugyanis azok motorja lényegesen egyszerűbb, kevesebb alkatrészből áll a komplett meghajtás, így kevesebb munkást igényel az összerakás is.

Summázva a helyzetet,

azok aggódhatnak az állásukért, akik könnyen megtanulható, egyszerű, ismétlődő feladatot végeznek munkájuk során, amit egy robot bizony gyorsabban, precizebben és ügyesebben hajt végre.

Akik nem képesek alkalmazkodni továbbképzéssel az új helyzethez, könnyen munka nélkül találhatják magukat. Itt jön be az, hogy az állam beavatkozására és a vállalati szféra felelősségvállalására is szükség van, hogy minél több embert át tudjanak állítani az új, akár még nem is létező munkakörökbe. Mert az emberi észre, kreativitásra mindig szükség lesz, a jövő munkásának pedig fel kell találnia magát egy összetett termelési rendszerben. Karl Marx biztos forog a sírjában, ha látja, ami a munkásosztállyal történik.

***

Cikkünk a berlini Public Diplomacy Initiativkreise e.V. által által szervezett, a német Szövetségi Külügyi Iroda (Auswärtiges Amt) által támogatott ?Industry 4.0 ? Digitalisation of Economy? információs túra előadásai, beszélgetései, workshopjai alapján készült.

(Kiemelt kép: AFP PHOTO / John MACDOUGALL)

Rangos elismerést kapott az Invitech Solutions biztonsági szolgáltatása

cs, 2017-09-21 13:45

A biztonsági incidensek ugrásszerű növekedésével és a szigorodó törvényi szabályozásoknak köszönhetően az informatikai biztonság egyre inkább kulcskérdéssé válik a cégek életében. Elég csak abból kiindulni, hogy a hackertámadások száma az elmúlt öt évben megháromszorozódott. Az ilyen jellegű incidensek mára meghaladják a napi egymillió esetet, és ezek csupán a felderített támadások.

Az IT-biztonság eddigieknél is fontosabb szerepét indokolja a többi között a zsarolóvírusok ismétlődő támadása is, illetve az is újabb megoldásokat igényel, hogy egyre több vállalati eszköz csatlakozik az internetes hálózathoz a Dolgok Internete (IoT) keretében.

Kiszervezéssel növelhető a biztonság

A növekvő számú, célzott kibertámadások sok esetben okoznak ügyfél- és üzletvesztést. Az ezzel kapcsolatos problémák kiküszöbölése egyre komolyabb terheket ró a cégekre, figyelembe véve, hogy megfelelő szakembereket is egyre nehezebben tudnak szerződtetni.

Az IT-biztonság fenntartása egy rendkívül bonyolult, folyamatos fejlesztéseket és állandó, 24 órás ellenőrzést igénylő tevékenység. Nem véletlenül, hiszen mára ezen a fronton érkezik a legtöbb támadás egy vállalat ellen. Ennek fókuszában nagy jelentőséget kap a megelőzés, valamint az azonnali beavatkozásra való készség fejlesztése is. Mindezt azért is nehéz házon belül megoldania egy társaságnak, mert a cégek egyre nagyobb arányban alkalmaznak olyan online és digitális eszközöket, amelyek hasznosságuk mellett még inkább növelik egy rendszer sebezhetőségét.

Bár az ilyen típusú feladatok kiszervezése nehéz döntésnek tűnhet, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a kiszervezett megoldás ezen a területen optimálisabb idő- és költségráfordítás tekintetében is, ráadásul mindenki számára elérhetővé teszi a komplex megoldásokat ? technológiai, szervezeti és üzemviteli szempontból is.

Intelligens szolgáltatások a cégek digitális védelmére

Az Invitel Csoportba tartozó Invitech Solutions a biztonsági trendek és a vállalati igények alapján úgy döntött, hogy új típusú, korunk digitális és biztonsági kihívásait szem előtt tartó szolgáltatáscsomagot fejleszt ki. Az Intelligens Biztonsági Szolgáltatásokat (IBSZ) az IT Business Award versenyén is elismerték, és a vállalat a projektfejlesztési kategóriában első díjat nyert.

Az IBSZ elemeit csaknem fél éves szakmai kutatómunkára alapozva határozták meg a társaság szakemberei. A szolgáltatás középpontjában a 7/24-es felügyelettel és azonnali beavatkozási képességgel rendelkező Security Operation Center (SOC) áll.

A szolgáltatási csomag részei:

  • a valós idejű logmenedzsmenten alapuló, teljes körű biztonsági esemény- és incidenskezelés;
  • az IT-biztonsági fenyegetettségek és a publikus sérülékenységek azonosítása és kezelése;
  • valamint a védelmi eszközök és menedzsmentrendszerek folyamatos operatív működtetése.

A szolgáltatások körét úgy tervezték meg, hogy segítséget nyújtsanak az EU új Általános Adatvédelmi Rendeletének (GDPR) betartásában, illetve akár a biztonsági esemény- és incidenskezelési eljárás lefedésében is.

A termékfejlesztéssel az volt az Invitech Solutions célja, hogy felügyelt biztonsági szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóként (Managed Security Service Provider ? MSSP) lépjen a hazai piacra, amivel tovább erősítheti ICT-üzletágát és jelentősen bővítheti meglévő biztonsági szolgáltatásai körét.

A vállalat összességében átláthatóbb, átjárhatóbb és jóval biztonságosabb rendszereket ígér ? saját cégre szabható, menedzselt megoldásokkal. Ennek köszönhetően ügyfelei jobban összpontosíthatnak saját üzleti tevékenységükre, hiszen az informatikai feladatok akár 65 százaléka is kiszervezhető az ilyen típusú szolgáltatások igénybevételével.

Az Invitech Solutions hazánk egyik vezető infokommunikációs megoldásszállítója. Habár maga a márka tavaly júliustól jelent meg a piacon, a társaság az Invitel Csoport vállalati és nagykereskedelmi üzletágaként mintegy két évtizedes tapasztalattal bír és jelenleg már több mint hatezer üzleti ügyfelet szolgál ki.

Egy éjszakáért 432 ezer forintot, egy oda-vissza útért 1,6 milliót is kifizetett az MNB

cs, 2017-09-21 12:28

Akad még bőven furcsaság a három hónap alatt négyszeri jamaicai utazások mellett a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank vezetői és dolgozói külföldi útjainál.

Volt egy San Francisco-i rendezvény tavaly év elején, amelyre többen is kiutaztak pár napon belül: volt olyan utas, aki meg tudta oldani az oda-vissza repülőutat ?mindössze? 532 ezer forintból, ugyanakkor egy másik utazó egy nappal korábban, újévkor 1,6 millió forintért repült ugyanoda és vissza – közölte Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja azok alapján az adatok alapján, amelyeket a jegybanktól megkapott a közérdekű adatigénylésére. De nem csak az egzotikus úti célok esetében derültek ki hajmeresztő árak: volt olyan frankfurti út, amelynél 800 ezer forint volt az utazási költség, illetve egy másik alkalommal egy éjszakára 432 ezer forintot fizetett ki az MNB.

Az Együtt politikusa szerint legalábbis megkérdőjelezhető, hogy a józan takarékosság szempontként érvényesült-e az utazások során több esetben.

Másfél év alatt 94 darab olyan utazás volt, amely 1 millió forintnál is többe került, a legdrágább – egy 7 napos japán út – költsége egy főre meghaladta a 4 millió forintot is, és több másik ázsiai utazás költsége is 3 millió fölé ugrott fejenként.

Ezen belül elképesztőek a repülőjegyárak: 48 esetben haladta meg az 1 millió forintot, e téren a rekorder egy 2,4 millió forintos kínai út.

Darabszámát tekintve az utazások legnagyobb része természetesen európai központokba irányult: Frankfurtba 408, Londonba 242, Párizsba 145 kiutazás történt. De több mint 100 alkalommal utaztak az amerikai kontinensre is és 38-szor jártak Kínában az MNB képviseletében. Ez alatt a másfél év alatt több mint 1700-szor utaztak külföldre jegybanki alkalmazottak, tisztviselők, összesen 665 millió forintért.

Az MNB közleménye

A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szerepvállalásának jelentős részét a jegybank nemzetközi szervezetekben betöltött tagságából adódó kötelezettségek teljesítése adja. Ennek megfelelően az MNB munkatársai rendszeresen részt vesznek ? többek között ? az Európai Bizottság, az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) keretén belül működő fórumok és szakbizottságok, a BIS, az IMF, az OECD, az európai felügyeleti hatóságok és egyéb, az MNB tevékenysége szempontjából releváns nemzetközi szervezetek ülésein – ezt a közleményt adta ki az MNB az Együtt politikusa által tartott sajtótájékoztató után.

Azt is írják, hogy az MNB számára nemcsak a társintézményekhez fűződő kapcsolatok szorosabbra fűzése képez prioritást, de igyekszik mind jobban bekapcsolni tevékenységét a nemzetközi pénzügyi vérkeringésbe is ? amint ezt már a 2014-ben elfogadott alapokmányában is célként határozta meg. Ahogy MNB-s kollégák részt vesznek nemzetközi konferenciákon, workshopokon és egyéb szakmai rendezvényeken, úgy a jegybank is számos nemzetközi rendezvénynek szolgál már helyszínéül.

A jegybanki munkavállalók az intézmény külföldi kiküldetésekre vonatkozó szigorú irányelvei alapján, az MNB Etikai Kódexét, és az MNB Gazdálkodási Kézikönyvének vonatkozó előírásait tiszteletben tartva vehetnek részt külföldi rendezvényeken. A kiutazások célja a résztvevők szakmai fejlődésének érdekében történő tapasztalatszerzés és információcsere. Az egyes programokra való delegálás elbírálásának szempontjai között a rendezvény szakmai nívója, a részt vevő intézmények jelentősége és a megszerezhető tudástőke szerepel, nem pedig a rendezvény helyszíne. A Magyar Nemzeti Bank határozottan visszautasít minden ezzel ellentétes, az MNB-t rossz színben feltüntetni próbáló, rosszindulatú spekulációt ? áll a közleményben.

Mit csinál a Tesco a több ezer tonna élelmiszer-felesleggel?

cs, 2017-09-21 11:42

A Tesco Európa közzétette a 2016/2017-es pénzügyi évre vonatkozó jelentését a működése során keletkező élelmiszer-felesleg, és -hulladék mennyiségéről. Ebből kiderül, hogy az adott időszakban 944 ezer tonna élelmiszert adtak el a hazai áruházaikban, és 19 ezer tonnából lett felesleg.

A felesleg közel fele eleve nem alkalmas emberi fogyasztásra, mert olyan típusú sérülése, minőségromlása van. Ami ebből megmenthető, azt állatmenhelyeknek küldik (3,6 ezer tonna), a többi pedig a kukába ment (5 ezer tonna).

Ami emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer, azt eladományozzák. Múlt évben 5,5 ezer tonna adomány jött ki, de ennek közel 40 százaléka végül állatmenhelyekre ment, 60 százalékából rászoruló családokat élelmeztek. Az emberi fogyasztásra alkalmas ételből fennmaradó 4,9 ezer tonna nem volt már menthető, hulladék lett belőle.

A hazai Tesco így az áruházaikban keletkező élelmiszer-felesleg 29 százalékát ajánlotta fel jótékony célra.

Az áruházlánc a szektor képviselői közül a régióban elsőként publikált ilyen adatokat, mert meggyőződése, hogy az átláthatóság és a mérés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy még hatékonyabb lépéseket tegyen a pazarlás visszaszorítása érdekében.

Nemzetközileg jól állunk

A cégnek nem csak a magyar leányvállalata végez hasonló összesítést, ugyanezek az adatok rendelkezésre állnak a V4-országok mindegyikéből. A régiós összehasonlításból az jött ki, hogy míg az itthoni áruházak esetében az összes eladatlan élelmiszer nagyjából fele végzi a kukában, ugyanez az arány a Tesco saját adatai szerint sokkal rosszabb a V4-ek többi tagjánál, ahol gyakorlatilag elhanyagolható az adomány mennyisége.

 

Az Európai Unió 2016-os Eurobarométer jelentése szerint egyébként az élelmiszer-ellátási láncban jelentkező pazarlás az alábbiak szerint oszlik meg:

  • 11% termelők
  • 5% kereskedelem
  • 53% lakosság
  • 31% vendéglátó és feldolgozó ágazat.

A Fusions 2016 jelentése szerint a  háztartások (~47 millió tonna) és a feldolgozóipar (~17 millió tonna) együtt az EU élelmiszer-pazarlásának 72 százalékáért felelősek.

Három hónap alatt négyszer utaztak Jamaicába Matolcsy jegybankjától

cs, 2017-09-21 10:00

Nem csak a jegybankosok olimpiájára kiküldeni tervezett kontingens utazása körül történtek érdekes dolgok a Magyar Nemzeti Bankban (MNB). Jamaica nem tartozik a világ pénzügyi központjai közé, ennek ellenére csak az idén három hónap alatt négyszer is elutaztak oda Matolcsy György jegybankjának dolgozói. Az egyik esetben valaki az utazással együtt 16 napot töltött kinn ? ez azokból az adatokból derül ki, amelyeket Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja kapott az MNB-től a közérdekű adatigénylésére, és egy részüket megosztotta a 24.hu-val.

Az még furcsábbá teszi ezt a több mint kéthetes, a jamaicai Montego Bayt célba vevő utat, hogy a kérdéses időszakban, április 1. és 16. között nem találtunk olyan gazdasági konferenciát, nagyszabású rendezvényt, amely indokolhatná egy jegybanki dolgozó ott-tartózkodását. A több mint kéthetes utazás kétmillió forintot kóstált, ennek a fele az útiköltség volt.

Ezt megelőzően, februárban egy hétnapos út helyszíne volt Montego Bay, annak összköltsége kicsivel meghaladta az egymillió forintot, amiből 400 ezer forint az útiköltség, vagyis ekkor még feleannyiból is ki tudta hozni a repülőjegyet az MNB, mint másfél hónappal később.

Volt még más is

Volt olyan is, hogy egy éjszakáért 432 ezret fizetett ki az MNB, előfordult 1,6 millió forintos oda-vissza út, és még más furcsaságok is. Erről bővebben itt olvashatnak.

Májusban aztán valóban rendeztek egy számottevő nemzetközi rendezvényt Jamaicában, de ez alkalommal több időt töltött ott összesen négy jegybanki alkalmazott annál, mint amennyi ideig a konferencia tartott. Az IOSCO (Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete) éves ülését rendezték ott május 14-18. között, mégis két jegybankos már május 10-én elindult, két társuk viszont csak május 13-án szállt repülőre Budapesten, és végül együtt tértek haza május 21-én.

A 12, illetve 9 napos út 4,8, illetve 3,4 millió forintba került a közpénzből működő intézmény számára, az útiköltség mindkét esetben kicsivel túllépte az 1-1 millió forintot.

Jövőre már Magyarország, a Magyar Nemzeti Bank fogja megrendezni az 1983-ban alapított IOSCO éves konferenciáját, így legalább a részvételre már nem kell költeni.

Az MNB magyarázata az utazásokról is erre, vagyis a jövő évi magyarországi rendezvényre hivatkozik, szerintük ez köti össze mind a négy jamaicai utat.

Az eseményre első alkalommal kerül sor a közép-európai régióban, így rendezési jogának elnyerése jelentős diplomáciai siker az országnak. Az IOSCO-nak ez a nagyszabású, egyhetes, top rendezvénye (600-800 fős résztvevővel) minden évben máshol kerül megrendezésre a tagintézmény szervezésében. (…) A nemzetközi szervezet minden esetben támogatja, illetve elvárja a következő évi házigazda jelenlétét, aktív megfigyelését az előző évi éves konferencia szervezésében, illetve lebonyolításában.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kissé árnyalja a képet, hogy az IOSCO központja Spanyolországban, Madridban van, a konferenciaszervezés és a felkészülés jó részét alighanem ott is lehet abszolválni.

Másfél év, 665 millió forint

2016 elejétől 2017 közepéig több mint 1700 külföldi utazást bonyolított le az MNB, ezek összesen 665 millió forintot kóstáltak.

Egy évvel korábban, 2016 májusában a perui Limában rendezték a szervezet ülését, oda két embert küldött ki az MNB. A május 8-12. közötti rendezvényre egy nappal korábban indultak és egy nappal annak zárása után érkeztek haza Budapestre, ami teljesen érthető. Így is 3,7 millió forintot emésztett fel az út. Az igazán durva ebben az útiköltség: kis híján 3 millió forint volt a két oda-vissza repülőjegy, vagyis fejenként egy utazás 750 ezer forintot tett ki.

Tiszta Hawaii

A négy jamaicai és egy perui út mellett is akadnak említésre méltó tételek. Egy másik kedvelt turistaparadicsomot, egyben konferenciaközpontot, a Hawaii szigetén fekvő Honolulut is meglátogatta valaki idén márciusban az MNB képviseletében. Az utazással együtt egyhetes volt a kint tartózkodás, egymillió forintba került, ennek csaknem a fele volt a repülőjegy. A jegybank válasza szerint az MNB munkatársa (a speciális kompetencia igazgatóság főosztályvezetője)

a Digital Crimes Consortium (DCC) rendezvényén vett részt. Ezen a világ legfontosabb bűnüldöző szervei (Interpol, FBI, egyéb nemzeti hatóságok), specializált cégek, és az IT biztonsági szakma vezetői és szakértői vannak jelen. A rendezvény meghívásos, így az első alkalmat jelentő magyar jegybanki részvétel jelentős IT-biztonsági diplomáciai siker Magyarországnak és az MNB-nek. Sikerült csatlakozni egy zártkörű, területén a legjobbak közé tartozó, a jövőre nagy befolyással bíró IT-biztonsági szereplőket összefogó közösségbe.

2016 nyarán ketten egy hétre Szingapúrt, Malajziát és Kínát vették célba, 3,8 millió forintért, ebből 2,8 millió volt az utazási költség. A délkelet-ázsiai túra során

az MNB bemutatta a jegybanki oktatási programokat számos neves oktatási intézménynek és partnerbanknak (egyebek mellett Tsinghua University, National University of Singapore, Asia School of Business, Bank Negara Malaysia) azzal a céllal, hogy a jövőben még szorosabbra fűzze kapcsolatát ázsiai partnereivel. A felek a széles körű együttműködés számos lehetőségéről tárgyaltak, az út folyományaként pedig a jegybank együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a pekingi Tsinghua Egyetemmel, amely a világ egyik legelismertebb felsőoktatási intézménye.

A szóban forgó utakon ügyvezető igazgató, igazgató, titkárságvezető, osztályvezető, főosztályvezető, csoportvezető vett részt; elnök, alelnökök nem.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre Businessrepülőjegy, négy- és ötcsillagos szállás

Az MNB belső szabályzata érthetővé teszi, hogy miért ilyen borsos áron utaztak több helyre is a jegybanki alkalmazottak. A vonatkozó irányelv szerint Európán kívüli kiküldetés esetén igazgatóig bezárólag (elnök, alelnök, főigazgató, monetáristanács-tag, ügyvezető igazgató, igazgató) és minden más munkavállaló esetében, ha nem képzési célt szolgál a kiküldetés, akkor business díjtételű repülőjegy rendelhető. Európai kiküldetés esetén ügyvezető igazgatóig bezárólag, valamint ha a delegáció vezetője jóváhagyja, akkor a kísérőknek is businessrepülőjegyet lehet venni. Minden más munkavállalónak economy díjtételű repülőjegy vásárolható, azonban ha az adott járaton már csak businessjegy foglalható, akkor azt meg lehet venni.

Elméletileg lehet fapados társasággal is utazni, de annak hátrányai vannak (járatkésés, -kimaradás, távolabbi repülőtér, a repülőtértől busszal vagy vasúttal kell bejutni a szállásra vagy a konferencia helyszínére). Akkor lehet ilyen járatra jegyet venni, ha a munkavállaló nyilatkozik, hogy tudomásul veszi ezeket a kockázatokat.

Az is az irányelvek között olvasható, hogy

az MNB utazási szolgáltatója által kínált opciók közül, a költségtakarékosságot figyelembe véve, az engedélyezővel történt egyeztetést követően, a legkedvezőbb árú szolgáltatást kell megrendelni.

Valamint

a ki- és visszautazás időpontját, valamint a szállásfoglalást a kiküldetés indokoltságát bizonyító dokumentummal kell igazolni (pl. konferenciaprogram, bizottsági ülés agenda, meghívó). Az oda- és visszautat a hivatalos programhoz igazodóan, a program kezdő, illetve záró időpontjához legközelebb eső menetrend szerinti járattal kell lebonyolítani. Ettől eltérni kizárólag a munkáltatói jogokat gyakorló vezető külön írásos engedélyével lehet.

A szállásnál pedig az ügyvezető igazgatókig bezárólag ötcsillagos szoba foglalható le, más munkavállalóknak három- vagy négycsillagos hotel ajánlott.

8 hiba, amit érdemes elkerülni, ha a legtöbbet hozná ki a befektetéséből

sze, 2017-09-20 18:29
Terv nélkül csapunk a befektetésbe

Az élet minden területén fontos, hogy előre tervezzünk, miért épp a befektetéseknél lenne más a helyzet? Fontos tisztázni, hogy milyen célból fektetünk be (lakás, gyermek jövője, egészség fenntartása, nyugdíj), mennyi pénzre lehet szükségünk ezekhez, és mekkora kockázatot tudunk vállalni. A befektetési terv, akárcsak egy iránytű, mutatja számunkra az utat és visszavezet minket a jó irányba, ha pillanatnyilag nem tudnánk, hányadán is állunk.

Nem fektetünk kellő hangsúlyt a befektetések megosztására

Lényeges, hogy a kockázatvállalási hajlandóságunk és a befektetési céljaink függvényében próbáljunk egyensúlyt teremteni az egyes befektetési lehetőségek között. Az sem jó, ha csak a kockázatos befektetéseket halmozzuk, mert ekkor belefuthatunk fájdalmas bukásokba, de az sem előnyös, ha egyáltalán nem vállalunk rizikót, hiszen akkor az alacsony hozamok csapdájába ragadunk. Mindig érdemes figyelni a széljárást, mert az egyes befektetések más teljesítményre képesek attól függően, hogy éppen milyen idők járnak.

A múlt háborúit próbáljuk megvívni

Túlságosan is hajlamosak vagyunk azokra a befektetésekre tenni, amelyek a múltban jól muzsikáltak, vagy éppen azokra a jelekre figyelni, amelyek régebben bejöttek (?ilyenkor esni szoktak a részvények?). Ahogy a visszapillantó tükörbe nézve vezetni kockázatos, úgy a befektetéseknél is mindig a jövőbeli kilátásokat érdemes figyelni, nem a múltba révedni.

Túl sokra vágyunk a realitásokhoz képest

Tisztában kell lennünk azzal, hogy az aktuális helyzethez mérten milyen hozamot várhatunk el úgy, hogy ne tegyük túl magasra a mércét. A múltból kiindulni súlyos hiba lehet, hiszen nagyot változhat a világ néhány év leforgása alatt is. Például az évekkel ezelőtt megszokott, kockázatmentesen elérhető 10 százalékos hozamra ma már csak magas kockázat vállalásával számíthatunk.

Nézzen utána, hogy jelenleg mekkora hozamot érhet el teljesen kockázatmentesen!

Megpróbáljuk a legjobb időpontot eltalálni a befektetéshez

Vannak olyan profik, akik mindig az aktuális trendek, pillanatnyi árfolyammozgások kihasználásával igyekszenek hozamot elérni, de átlagos befektetőként nem feltétlenül ez a követendő példa. Az időzítési döntések végzetesek lehetnek, még ha meg vagyunk is győződve arról, hogy merre halad az árfolyam, akkor is problémát okozhat a rövidtávú ingadozás.

Túlságosan biztosak vagyunk a dolgunkban

A kellő önbizalom fontos, de a befektetések terén végzetes lehet, ha úgy gondoljuk, hogy mindig a legjobb lehetőségeket tudjuk megragadni. Érdemes minden részletet átgondolni. Például: miért is olyan vonzó az adott befektetés, miért gondoljuk úgy, hogy megütjük vele a főnyereményt? Amennyiben nem találunk erre alapos okot, csak az árfolyam alakulásra, a hírekre, a többi befektetőtől hallottakra támaszkodunk, inkább álljunk tovább.

Félreértjük a kockázatokat

A kockázat fogalmát a mindennapokban sokféle dologra használjuk, általában negatív értelemben. A befektetéseknél leggyakrabban úgy értelmezzük, mint annak a veszélyét, hogy a pénzünk egy részét elbukhatjuk. A kockázat ugyanakkor esélyt is jelent a magasabb hozamra, így ésszerű és kellően hosszú időtávon tervezett befektetés mellett hasznot húzunk a rizikóvállalásból.

Nem jó mércéhez viszonyítjuk a teljesítményünk

A befektetéseknél mindenki arra kíváncsi, hogy milyen hozamot is ért el, ám korántsem mindegy, hogy ezt mihez viszonyítjuk (például ne a kollegánk által állítólag elért hozamhoz hasonlítsuk). Érdemes egy közös nevezőt találni, ami kifejezi számunkra, hogy jó döntést hoztunk vagy sem. Alapvető célunk lehet, hogy legalább az infláció szintjét megugorjuk, de egy kockázatos befektetésnél egyértelmű elvárásunk lehet, hogy az állampapírok hozamát is lekörözzük.

Kimelt kép:Thinkstock

A finn hatóság nem engedélyezte a Roszatom erőművét

sze, 2017-09-20 13:41

Nem sikerült beszerezni az engedélyeket arra az atomerőműre, amelyet Finnországban építtetnek a Roszatommal. A Fennovoima nevű vállalat ugyanolyan típusú, VVER-1200 reaktorral működő létesítményt helyezne üzembe, mint amit Paksra terveznek ? írja a 444.

A Hanhikivi erőmű megépítéséről már 2010-ben döntöttek, tavaly pedig a földmunkák is megkezdődtek. Igaz, a projektből már több nagy cég, így a német E.ON és finn ipari konszernek is kiszálltak, miután világos lett, hogy a dán és svéd szélerőművek sok és olcsó áramot termelnek. A beruházást a Roszatom mentette meg azzal, hogy beszállt a Fennovoimába, és elintézték, hogy az orosz állam adjon hitelt az építkezésre.

A finn nukleáris biztonsági hatóság szerint azonban a tervek hiányosak, illetve silány minőségűek. A szervezet már korábban figyelmeztetett, hogy szerintük az oroszoknak nincs elég kapacitásuk a tervek megfelelő minőségű kidolgozására, a Roszatom viszont a nehézkes finn bürokráciára mutogat.

A magyar parlament ugyanakkor olyan törvényt fogadott el, aminek értelmében a nálunk épülő atomerőmű esetében el lehet térni a hatósági engedélyektől, ha a kormány úgy határoz ? vagyis politikai döntéssel felül lehet írni a szakmai ellenőrzést. Szijjártó Péter külügyminiszter Vlagyimir Putyin augusztusi látogatása után úgy fogalmazott: az építkezést már nem állíthatja meg semmi, jövő januárban biztosan elkezdődik.

A finn hatósági döntés az ottani erőmű-építést nem hiúsítja meg, de a Fennovoima úgy számol, hogy csak 2019-ben kaphatják meg az engedélyeket, ami legalább egy év csúszást jelent.

Elmaradt a forradalom a bankszektorban

sze, 2017-09-20 11:28

A fintech vállalkozások lényegi változásokat hoztak a pénzügyi szolgáltatók közötti verseny alapjaiban, azonban magát a versenykörnyezetet még nem alakították át ? többek között ezt állapította meg a Világgazdasági Fórum és a Deloitte Consulting közös tanulmánya.

Fintechnek azokat a cégeket hívjuk, amelyek az informatikát és banki folyamatokat összekapcsolják, például banki mobiltárcákat, online hiteleket, személyre szabható számlakondíciókat kínálnak. A jelentés szerint sok új dolgot hoztak ezek a cégek a bankolásban, ügyfélélményben, de magát az ökoszisztémát nem változtatták meg, holott korábban alapvető változásokra számítottak segítségükkel a bankszektorban a szakértők.

Rá sem fogunk ismerni a bankunkra nem sokára A szakember úgy véli, hogy a digitális megoldások térnyerése mellett a banki ajánlatok is sokat változhatnak, egyszerűsödhetnek.

Az elkészült tanulmány 8 meghatározó trendet azonosított, amelyek alapjaiban változtatják meg a versenykörnyezetet a pénzügyi szolgáltatások piacán.

  • Digitális platformok erősödése: egyszerre több platformon kínálják termékeiket a bankok
  • Pénzügyi szabályozás regionális hatása: az EU fintechpárti, Kína nem az
  • Ügyfélélmény: a fintech cégek ebben vannak a legnagyobb hatással a bankokra, amelyek több lépéssel le vannak maradva
  • Költségek: a költségelőny már nem versenyelőny többé, hanem kötelező elem, a bankok folyamatosan költségeket csökkentenek, kiszerveznek, automatizálnak.
  • Értékláncon belüli nyereség újraelosztása: az új technológiák lehetővé teszik, hogy az értéklánc különböző részein elhelyezkedő szereplők más szerepekben jelenjenek meg, ezáltal valósul meg a nyereség újraelosztása.
  • A nagy technológiai cégek jelentősége nő: a pénzintézetek a technológia újításokat megkülönböztető faktorként alkalmazzák a piacon, amelyet a nagy techcégekkel együttműködve tudnak elérni.
  • Big Data: a bankok a pénzügyi adatokat életmódadatokkal társítják, illetve a banki ügyféladatokat értékesítik más társaságoknak
  • Mesterséges intelligencia megjelenése: robot tanácsadók ajánlanak befektetéseket, mindegy lesz, milyen platformon kereskedünk

Nem egyforma két dinnye? Ez felháborító!

k, 2017-09-19 17:03

A multinacionális élelmiszergyártók ugyanabból a márkából rosszabb minőségű árut küldenek a magyarországi boltokba, mint amit Nyugat-Európában árulnak ? dobta be a kormány még februárban a bombasztikus állítást, és bár a téma kivesézése később jelentősen árnyalta a képet, a Fidesz továbbra sem hagyja kihűlni.

A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az őszi ülésszak hétfői nyitónapján Németh Szilárd interpellációjára adott válaszában kijelentette: ?Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a legnagyobb világcégek az EU nyugati tagállamaihoz képest gyengébb minőségű, olcsóbb alapanyagokból készült termékeket forgalmaznak a később csatlakozott kelet-közép-európai országokban?.

Állítását arra alapozta, hogy a márciusi termék-összehasonlító vizsgálat és a májusi lakossági felmérés után a Nébih nyáron a szezonális termékek hazai és külföldi kínálatát is összevetette, és a termékek mintegy harmadánál tapasztalt összetételbeli vagy érzékszervi eltérést.

De nézzük, milyen eredményre is jutott a vizsgálat, ami alapján a miniszter azt állítja, hogy a multik becsapják a magyar embereket.

Oké, van eltérés, de melyik a jobb? Forrás : nebih.gov.hu

Az azonos összetételű 25 termék közül 20-nál a Nébih nem talált semmilyen elérést, ötnél azonban különbségekre mutatott rá az érzékszervi vizsgálat:

  • Knorr fokhagymaleves kockával: a külföldön vásárolt termék több zöldfűszert tartalmaz és intenzívebb illatú, mint amit Magyarországon szereztek be. Utóbbi viszont sűrűbb állagú a külföldi képest. De hogy melyik a jobb, azt nem írják.
  • Le Rustique de Printemps Camembert Rustique: a magyar boltban megvett sajt illata intenzívebb és az íze aromásabb, mint a külföldön beszerzett. Akkor ez azt jelenti, hogy jobb volt az itthon vásárolt?
  • Magnum Almond vanília jégkrém tejcsokoládé bevonattal és mandula darabokkal: az itthon vett termék sárgásabb árnyalatú, ez azonban az élvezeti értéket nem befolyásolja.
  • Carloni Mozzarella pizzafeltét: a magyarországi beszerzésű termék állománya lágyabb, mint a külföldié. Szintén nem derül ki, hogy ez jó, vagy nem.
  • Petida sólében érlelt, zsíros lágy sajt: a külföldön vásárolt termék sósabb, mint a magyar. Az analitikai vizsgálatok ezt igazolták, de az eltérés csupán 0,2 %, ami sajtkészítés során előfordulhat.

A jellemzésekből tehát egyáltalán nem következik az, hogy a magyar változat silányabb lenne, sőt, a camembert esetében mintha a Magyarországon forgalmazott termék élvezeti értéke lenne jobb. 

Meglepetés: ami különböző, az különböző!

Nézzük, mit találtak a különböző összetételű, ám ránézésre azonos vagy egymásra hasonlító termékeknél:

  • Kuchenmeister Obstboden Piskóta tortalap: a kisebb tömegű, Magyarországon beszerzett termék lazább szerkezetű, vélhetően több térfogatnövelő adalékot tartalmaz.
  • Knorr Kerti zöldfűszeres salátaöntet por: a külföldön megvett termék intenzívebb illatú, mint a magyar, és kevésbé sárgás színű.
  • Cornetto Classico Vanilla,  jégkrém kakaós bevonatú, ropogós tölcsérben, mogyoró darabokkal: a külföldön beszerzett termék ostyájának állaga ropogósabb, a jégkrém sárgább színű, mint a magyar boltban vásárolté.  A magyar termék habosítottabb, 19 százalékkal több levegőt tartalmaz.
  • Gösser citromos dobozos sörital: az érzékszervi bírálatok során a bírálók 100 százaléka egyértelműen azonosította a két termék közötti különbséget. A pontozásos bírálatnál azonban a bírálók nem egyértelműen minősítették jobbnak az egyik terméket a másiknál.
  • Zipfer Limetten Radler lime-os világos sör: itt csak annyi a megjegyzés, hogy a termék nem sör, hanem esetleg sörital vagy sörkeverék. Vagyis a megnevezés hibás a magyar címkén. De hogy volt-e érzékszervi különbség, azt nem írták.
  • Pepsi colaízű üdítőital: érzékszervi különbséget nem jeleztek.
Fotó: Thinkstock

Hatból tehát három eltérő összetételű terméknél nem találtak érzékszervi különbséget, ami azért elég furcsa. A Nébih és a minisztérium is kiemelte azonban, hogy ebben a kategóriában fordul elő az olcsóbb alapanyagok használata, illetve a fogyasztói körben kevésbé preferált összetevők jelenléte is (például cukor helyett izocukor a Pepsinél, napraforgóolaj helyett pálmaolaj a jégkrémnél).

Megkérdeztük az érintett gyártókat is, mit szólnak az újabb eredményekhez, illetve azok tálalásához.

2015-ben még jobbnak találták ugyanazt a magyar sört

A HEINEKEN Hungária egyetért az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) a Nébih kettős élelmiszer-minőség vizsgálatával kapcsolatosan közzétett álláspontjával. Az ÉFOSZ közleménye szerint néhány termék összetételében feltárt eltérés nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget és a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetését. A felelősen működő gyártók által jelenleg alkalmazott termékstratégiák megfelelnek a jogszabályoknak, az etikai normáknak és a piaci működés törvényszerűségeinek ? nyomatékosították.

Van itt még egy apróság, amely kicsit megkérdőjelezi a vizsgálatok 100 százalékos objektivitását. Mint a sörgyár felhívta rá a figyelmünket, az általuk gyártott citromos Gösser a Nébih 2015-ös független tesztjén első helyen végzett, és ezzel a legjobb citromos radlernek bizonyult abban az évben. Az vakteszt során a Nébih szakemberei vizsgálták az osztrák citromos Gössert is, amelynél a magyar gyártmányt jobbnak értékelték. A Heineken végül megjegyezte: a termék receptúrája a teszt óta nem változott.

Nem minőségi különbségről van szó

Az Unilever válaszában hangsúlyozta, termékeik teljes mértékben megfelelnek mind az európai, mind az érintett ország jogszabályi előírásainak. A csomagoláson pedig mindig egyértelműen feltüntetik, milyen összetevőkből készült az adott élelmiszer, hogy a fogyasztók megalapozott vásárlói döntést hozhassanak. Hozzátették: az Unilever Magyarországon forgalmazott élelmiszerei többségénél alapvetően megegyezik az összetétel az európai piacokon azonos név alatt forgalmazott termékekével. Azt is elismerték, hogy a hasonló nevű, de különböző megjelenésű és más-más almárkákhoz tartozó termékeknél azonban mutatkozhat eltérés. Leszögezték azonban, hogy ez nem minőségi, hanem összetételbeli különbség. Ezt az eltérést az egyes országok eltérő ízlésvilágával magyarázták.

Hogy mire céloztak, azt a két általuk gyártott eltérő összetételű vizsgált termékpárnál külön ki is emelték:

  • A Cornetto Classico Vanilla vanília jégkrém egész egyszerűen nem ugyanaz a termék, mint az osztrák Cornetto Classico Milcheis jégkrém, amellyel összehasonlították.
Fotó: Thinkstock

Megjegyezték, fontos lenne, hogy ne csupán azonos termékeket, de lehetőség szerint azonos időpontban gyártott mintákat hasonlítsanak össze. Levelükből kiderült ugyanis, hogy a Cornetto termékcsaládnál receptúraváltás történt: Magyarországon is áttértek a kókuszzsír-napraforgóolaj keverék használatára. A Nébih a mintavételezéskor valószínűleg korábban gyártott, kifutó készletből vásárolt, amely hamarosan eltűnik a kiskereskedelmi forgalomból ? tették hozzá.

  • A Knorr kerti zöldfűszeres salátaöntet por nem feleltethető meg a magasabb, prémium kategóriába tartozó osztrák Knorr Salat Krönung Gartenkrauter Basis für klare Marinade terméknek, a két salátaöntetpornak már a csomagolása is első ránézésre egyértelműen különbözik.

Megismételték továbbá, amit a korábbi vizsgálatoknál már más gyártók is, hogy élelmiszereik a célpiactól függetlenül ugyanazokon a gyártósorokon, ugyanazon alapanyagok felhasználásával készülnek, így azok között sem minőségbeli, sem érzékszervi különbség nincs. Röszkei gyártósoraikról például Magyarország mellett Európa 19 országát látják el termékekkel, veszprémi jégkrémgyárukból pedig 41 országba szállítanak. Alapanyag-beszerzési politikájuk pedig nem tesz különbséget aszerint, hogy a késztermék melyik piacra készül ? a vásárolt összetevőknek egész Európában egyformán magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük a cég szerint.

Megjegyezték, fontosnak tartanák, hogy a jövőben a hasonló vizsgálatok ne különböző termékkategóriák képviselőit hasonlítsák össze. Ehhez pedig felajánlották együttműködésüket az illetékes hatóságoknak.

Skandalum: két dinnye sem egyforma

A Nébih újdonságként 7 gyümölcsnél és egy zöldségnél is elvégezte az összehasonlítást hazai vs. külföldi jeligére. Akinek van kertje, vagy vásárolt már gyümölcsöt, zöldséget, az valószínűleg egyetért azzal, hogy két egyformát nehéz találni egy fán, de egy kofánál, vagy egy csomagban is. Nem véletlen, hogy például a görögdinnyét kopogtatjuk (ha kongóbb hangot ad, akkor érettebb, mondják), és amíg lehetett, lékeltettük is, hogy megkóstoljuk. A sárgadinnyét megszagolgatjuk, mert az intenzívebb illat jelezheti, hogy érettebb a gyümölcs. A Nébih ennek ellenére azonos minőséget várt el, de csak egy esetben nem találtak eltérést.

Fotó: MTI / Komka Péter

Mi pedig, hogy a laikus tapasztalatokon túllendüljünk, megkértük Csizmadia György gyümölcstermesztőt, szakértőt, mondja el, ő mit gondol az összehasonlításról és a kapott eredményekről.

Csizmadia úgy véli, többféle oldalról is meg lehet közelíteni a minőség kérdését. Az almát például az egész világon egyforma standard szerint szüretelik, de ez az őszibarackra, szamócára ez már nem igaz ? ahhoz hogy Spanyolországból ideérjen, éretlenebbül kell leszedni, mintha magyar termesztésű gyümölcsről lenne szó. Másrészt mivel Magyarország egy olcsóbb piac, ezért ide jó eséllyel kerülhet az, amit máshol nem tudnak drágábban eladni.

De nézzük egyenként a kommentárjait.

  • Spanyol magszegény görögdinnye (Lidl): a külföldön vett gyümölcs kevésbé érett, gyengébb ízű, és drágább volt, kilónként kb. 80 forinttal.

A szakértő szerint ahhoz, hogy jól szállítható legyen, kicsit éretlenebbül kell leszedni a görögdinnyét. És ez annál inkább igaz, minél messzebbre kell szállítani. Ezért a magyar termelő érettebb, jobb minőségű árut adhat a magyar piacra. De itt ugye spanyol dinnyéket hasonlítottak össze, nem magyart.

  • Spanyol sárgadinnye (Lidl): a külföldön beszerzett gyümölcs édesebb, lédúsabb, jobb ízű és drágább is volt.

A sárgadinnyénél más a helyzet: mivel utóérő gyümölcsről van szó, minél többet utazik, annál érettebb lehet, mire az üzletbe kerül. Fajtától és érési eltérésből adódhat a különbség, véletlenszerűen.

  • Görög (ezt vették a hazai boltban), illetve spanyol őszibarack (Lidl): a külföldön vásárolt gyümölcs érettebb, jobb ízű, de kemény, gumiszerű és drágább volt, kilónként 50 forinttal.

Az őszibaracknál sem mindegy a szedés időpontja, és hogy mennyi idő volt utóérésre. Másrészt fajtától függően is nagy különbségek lehetnek keménységben és ízben is.

  • Olasz nektarin (Spar): a külföldön kapható gyümölcs keményebb, ízetlen, és kilónként 50 forinttal drágább volt.

A nektarinnál az a nehézség, hogy nagyon hamar felveszi a gyümölcs szép alapszínét, és így kibír 2-3 hetet is az értékesítési láncban. Szintén utóérő. De hogy éppen milyen áru kerül a vevő kosarába, az teljesen véletlenszerű.

  • Olasz kajszi (Aldi): a külföldön megvett gyümölcs érettebb volt, de nem volt leve, és olcsóbb is volt, kilónként 265 forinttal.
Fotó: Thinkstock

Csizmadia szerint a kajszi minősége megint fajta kérdése. A külföldi nemesített fajták keményebbek, savanyúbbak, rostosabbak, a magyarok lédúsabbak ? ezért utóbbiakat kevésbé is szeretik az áruházláncok, mert nem lehet sokáig értékesíteni. Az utóérés is számít. Mint megjegyezte, a fotóról is látszik, hogy a magyarországi üzletbe került barack jobb minőségű lehetett.

  • Spanyol (ezt vették Magyarországon), illetve marokkói málna (Aldi): a külföldön vásárolt gyümölcs világosabb piros, nagyobb szemű, de kevésbé jóízű, kissé éretlen volt, és emellett kilónként 400 forinttal többe is került.

A különbség szintén abból adódhat, hogy messziről hozták.

  • Egyiptomi mag nélküli csemegeszőlő (Aldi): a külföldön és Magyarországon vett termék azonos volt a Nébih szerint. Fél kiló 140 forinttal volt drágább a magyar üzletben.

Összességében tehát az amúgy elég értelmetlennek tűnő gyümölcstesztből sem az derült ki, hogy az egyébként kivétel nélkül külföldön termett gyümölcsökből a rosszabb minőségű került volna a magyar üzletekbe.

Leginkább az aldis csipkegombánál érhető tetten a markáns különbség, a Nébih szerint a külföldön beszerzett terméknél rövidebb a tönk, csak zárt vagy hártyás a fej, egyöntetűbb, igényesebb, jobb megjelenésű áru.

A gombapiacon Csizmadia szerint általánosságban jellemző, hogy az elsőosztályú magyar árut Németországba és Ausztriába adják el, a magyar piacra pedig hagyják a másodosztályút. Ennek egyszerű oka van: a magyar fogyasztó nem fizet annyit, mint az osztrák. Osztályjelölést egyébként nem közölt a Nébih, de árat igen. A fél kiló magyar gomba 299 forintba került, míg a külföldön kapható 1,49 euróba (=460 forint). Az árkülönbség tehát több mint 50 százalékos volt. Márpedig az árkülönbség egyenlő minőségkülönbséggel ? szögezte le a szakértő.

Súlyos következményekkel járhat a hitelrontó kommunikáció

Mint már említettük, az ÉFOSZ nem ért egyet azzal a kormány által sulykolt állítással, miszerint a feltárt különbségek azt jelentik, hogy a multik silányabb minőségű termékeket árulnak a magyaroknak. Az érdekképviselet viszont azt is mondja, hogy a különbségek okát meg kell találni, lehetőséget adva az élelmiszerek előállítói számára az eltérések tisztázására, amihez egy egységes uniós vizsgálati módszer megalkotására és a minőség fogalmának meghatározására is szükség van. Ezért is üdvözlik az Európai Bizottság elkötelezettségét, hogy elfogulatlanul és transzparens módon kívánnak foglalkozni az üggyel. Ez már csak azért is szükséges az ÉFOSZ szerint, mert

az esetek jelentős részében egyértelműen megalapozatlan, hitelrontó kommunikáció súlyos gazdasági következményekkel járhat a Magyarországon, magyar alapanyagot feldolgozó és több-tízezer magyar munkavállalót foglalkoztató vállalkozások számára is.

Kiemelt kép: nebih.gov.hu

Szijjártó Péter megint az oroszokkal tárgyalt

k, 2017-09-19 15:29

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszaka alkalmából New Yorkba látogatott, és ha már ott volt, több tárgyalást is lefolytatott. Találkozott például Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel az MTI szerint alapvetően a kétoldalú gazdasági együttműködésről egyeztettek. Szó esett a paksi bővítésről is, illetve arról, hogy a héten útjára indították a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) által finanszírozott első magyarországi beruházást.

Ahogy arról a 24.hu-n is beszámoltunk, a Hunent Zrt. 7 milliárd forint értékű hitelt kapott attól az NBB-től, amely annak idején a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közreműködésével jött létre. Bár Magyarország 2000-ben, az első Orbán-kormány idején kiszállt belőle, 2014-ben újra felvették a tagjai közé, méghozzá a harmadik legjelentősebb részvényesként, Oroszország és Bulgária után. Szijjártó szerint a bank magyarországi tevékenysége nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy magyarországi beruházások finanszírozásában előreléphessenek.

A külügyminiszter kedden négy kétoldalú megállapodást írt alá, ezekkel kapcsolatban közölte: Magyarország kezdeményezően lép fel a Közép-Európa és Közép-Ázsia közötti együttműködés tekintetében, különösen azért, mert az Európai Unió most kezdi meg a közép-ázsiai stratégia kidolgozását. Azért, hogy ebben a mi érdekeink is megjelenjenek, együttműködési folyamatot indítottunk Közép-Európa és Közép-Ázsia között, és ennek keretében várhatóan a jövő év elején Budapesten találkoznak a visegrádi négyek és a közép-ázsiai országok külügyminiszterei.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: ebbe a folyamatba illeszkedik, hogy kedden aláírják a kirgiz diplomáciai akadémia, valamint a Külügyi és Külgazdasági Intézet közötti megállapodást, amelynek nyomán diplomatacserékre és képzésekre nyílik lehetőség a fiatal diplomaták számára.

Ezen kívül Ecuadorral 75 ösztöndíjas helyről szóló megállapodást írnak alá, amelynek eredményeként ecuadori hallgatók kezdhetik meg a tanulmányaikat magyarországi egyetemeken, Ecuador ugyanis a déli nyitás politikájának fontos szereplője, az ország a latin-amerikai térség egyik dinamikusan fejlődő gazdasága. emellett megállapodást írnak alá arról is, hogy az egymás országába akkreditált diplomaták családtagjai munkát vállalhatnak egymás országában. Ennek azért van jelentősége, mert Magyarország két éve nyitotta meg nagykövetségét Ecuadorban, és e külképviselet működése lényegesen könnyebb lesz ezáltal.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a magyar külpolitikának mindig is a homlokterében állt a Nyugat-Balkán, és szoros az együttműködés Bosznia-Hercegovinával. A most aláírandó turisztikai megállapodással olyan szakmai együttműködés kezdődik, amely mindkét irányba növelheti a turizmust. Szijjártó mindemellett kedden megbeszélést folytat az ugandai, a tunéziai és a horvát külügyminiszterrel, valamint az Arab Liga főtitkárával.

(Kiemelt kép: KKM)

Eltörli a kormány a Diákhitel2 kamatát

k, 2017-09-19 11:14

Nulla százalékra csökken a felsőoktatási hallgatók számára elérhető Diákhitel2 kamata, az intézkedés a már folyósított hitelekre is vonatkozik, közölte kedden közös sajtótájékoztatóján Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára és Bugár Csaba, a Diákhitel Központ vezérigazgatója.

A Pénzcentrum beszámolója szerint az államtitkár azt is közölte, hogy februártól nemcsak a képzési költségekre, hanem az idegen nyelvű képzésben részt vevők esetében a térítési díjra is elérhetővé válik, a maximum felvehető havi összeg pedig 40-ről 45 évre nő a Diákhitel1 esetében.

70 ezer forintra nő továbbá a Diákhitel1 havi maximum felvehető értéke, aki pedig külföldön tölt egy vagy két félévet, az ennek az összegnek a dupláját veheti fel az adott időszakra.

Bugár Csaba arról beszélt, hogy szeptember 30-ig kitolódik a Diákhitel2 igénylési időszaka a folyó félév tekintetében.

Aki befizette már az önköltséges díjat, az október 15-ig visszaigényelheti azt, és felveheti a Diákhitel2 konstrukciót, melyet a diáknak utalnak el.

Invitel Csoport: készen állunk a hiperkonnektivitásra

k, 2017-09-19 10:34

Az Invitel Csoportba tartozó Invitech Solutions is aktív szerepet vállal a júniusban létrejött magyarországi 5G Koalícióban. Elsőre talán meglepő, hogy egy alapvetően vezetékes technológiában jelen lévő megoldásszállító cég alapító tagként vesz részt a szervezet munkájában. Az üzleti informatikával foglalkozó társaság kompetenciái és infrastrukturális adottságai azonban nagyban hozzájárulhatnak az ötödik generációs telekommunikációs technológia széles körű hazai elterjedéséhez.

Az 5G ígéretei között kiemelhető a mindenütt jelenlévő hiperkonnektivitás, a jóval gyorsabb adatátvitel, a sokkal nagyobb sávszélesség és a minimális késleltetési idő is. Mindezek megvalósításának a technológiai előfeltétele, hogy a mainál legalább 10-szer sűrűbb bázisállomás-hálózatra lesz szükség, és természetesen jelentős hálózati és infrastrukturális fejlesztés is szükséges ? mondta David Blunck, az Invitel Csoport vezérigazgatója a Budapest Business Journal lapnak adott interjújában.

?A közeljövőt tekintve cégcsoportunk olyan akvizíciókban is gondolkodik, amelyekkel növelhetjük a B2B ? vállalatok közötti ? szegmensben betöltött megoldásszállítói és IT-szolgáltatói szerepünket, valamint tovább erősíthetjük pozíciónkat az optikai hálózatok és az infokommunikációs infrastruktúra területén is. Mindenképpen szeretnénk növekedni, és abban bízunk, hogy két-három cégfelvásárlás megvalósulhat a következő évben? ? fejtette ki David Blunck.

A nagy bejelentések éve

Az Invitel Csoport idén januárban jelentette be, hogy a társaság többségi tulajdonosa megállapodást írt alá a vállalatcsoport részvényeinek eladásáról a China-CEE Fund-dal, amelynek befektetési tanácsadója a budapesti irodával is rendelkező CEE Equity Partners. A China-CEE Fund regionális private equity alap legnagyobb befektetője a China Eximbank, és befektetői között van a magyar Eximbank is.

Júliusban pedig azt közölték, hogy az Invitel lakossági üzletágát megvásárolja a DIGI Távközlési Zrt. A China-CEE Fund a tranzakcióból származó teljes pénzösszeget visszaforgatja az Invitech Solutions Zrt.-be, melyből a társaság az IT-kompetenciák szélesítését, illetve az országos optikai hálózat bővítését finanszírozza saját fejlesztésekkel és akvizíciókon keresztül.

Egyre népszerűbb a kártyás fizetés Magyarországon

h, 2017-09-18 20:47

A fizetési kártyás vásárlási forgalom 25 százalékkal emelkedett az idén második negyedévben, meghaladva minden korábbi növekedési ütemet ? közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn honlapján.

A jegybank adatai szerint a hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett számlák száma a korábbi időszakokhoz hasonló, mintegy 10,4 millió darab volt, az elsődlegesen fizetési célra használt forint számlák száma pedig 6,6 millió. A hazai kibocsátású fizetési kártyák közel 9 milliós darabszáma alig változott, az első negyedévhez képest 43 ezerrel nőtt. Tovább emelkedett az érintőkártyák aránya, az első fél év végén már a hazai kártyák mintegy 68 százaléka rendelkezett ezzel a funkcióval.

A 92 ezer fizikai elfogadóhelyen 119 ezer terminál üzemelt, számuk 5 százalékkal nőtt az első negyedévhez viszonyítva, és 79 százalékuk már alkalmas az érintéses fizetések lebonyolítására.

A hazai kibocsátású kártyákkal belföldön 1066 milliárd forint összértékben mintegy 152 millió vásárlási tranzakciót bonyolítottak le a kártyatulajdonosok az idén a második negyedévben.

A vásárlási forgalom 86 százaléka történt betéti kártyák használatával mind a tranzakciók darabszámát, mind az értékét tekintve. A betéti kártyás forgalom 27 százalék körül bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva darabszámban és értékben egyaránt, a hitelkártyák esetében 13, illetve 15 százalék volt a növekedés.

Az érintéses fizetések térnyerése is folytatódott, a 99 millió tranzakció összértéke 546 milliárd forint volt a második negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest 72 százalékos, illetve 2,1-szeres növekedés.

A korábbi negyedévekhez hasonlóan, 35 százalékot meghaladó mértékben nőtt 2016 második negyedévéhez képest a fizetési kártyákkal lebonyolított internetes vásárlások száma (9,5 millió darab), értéke elérte a 104 milliárd forintot, ami az e-kereskedelem töretlen térnyerését mutatja.

Az MNB közleménye szerint a fizetési kártyás visszaélések száma csökkent 2017 első negyedévében. 7200 ilyen eset volt 224 millió forint értékben a kibocsátói oldalon, az esetek száma 8 százalékkal, az elkövetési érték 17 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.

A visszaélések továbbra is leginkább a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő tranzakciókhoz kapcsolódtak, az esetek 72 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz. Elsősorban a határon átnyúló forgalom volt érintett, a darabszámot tekintve 75, az okozott kár értékét tekintve pedig 87 százalékos a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódó visszaélések aránya. Az elfogadói oldalon mind a visszaélési esetek száma (984 darab), mind az okozott kár összértéke (49,4 millió forint) emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A pénzügyi intézmények pénzforgalmi szolgáltatásokból származó bevételei megközelítőleg 124 milliárd forintot tettek ki 2017 második negyedévében, amely 6 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest ? közölte a jegybank. (MTI)

Érdekes/hasznos volt, csatlakozom a munka.org Facebook-csoportjához: